Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)

1869-12-18 / 12. szám

Miután végre a tömeges csoportosulás, s egy, talán nem is jelöltnek forcirozott kiabálása mindenkor egy pártnak a többi szavazók vagy elnémitására, vagy erkölcsi kény- szerűségére, kiszámítással szokott gyakoroltatni, óhajtandó volna, hogy a választás a megyei, járási tisztség által kinevezendő, legfeljebb 5 tagú bizottság előtt, a szavazóknak egyenként leendő bebocsátásával, tehát mintegy titkos szavazattal, vagyis azoknak saját egyéni meggyőződésük után bemondott szavazásuk által foganatosíttatnék, és az ekként kitudandó szavazat-többség után nyilváníttatnék a község megválasztott bitójának neve.

Uraim! egy év is sok, egy népes község szellemi s anyagi haladása, vagy maradása érdekében, azért ne kicsinyeljük egy községi bíró választása körül a teendőket, mert annak lényeges hatását mindnyájunknak, kik egy község tagjai vagyunk, szem elől téveszteni nem lehet — nem szabad.

(B.)

Békés vármegye bizottmányának évne- gyedes közgyűlése december 13., 14,. 15.

A bizottmányi tagok a rósz út daczára a vidékről is szép számmal jelentek meg.

Elnök: KarassiayIstván első alispán, ki az egybegyűlteket üdvözölvén, a gyűlést megnyi- tottnak jelenti ki.

Mindenekelőtt az elnöklő első alispánnak a megye állapotát feltüntető jelentése olvastatott fel. E szerint megyénk általános egészségi állapotában a legközelebbi közgyűlés óta semmi jelentékenyebb mozzanat magát elő nem adta. A hasznos háziállatok egészségi állapota azonban nem volt egészben kielégítő. A közbiztonsági állapot nagyobbszerü rablások és tolvajlások által nem, s mindössze is csak a szeghalmi járásban a farkasoknak elszaporodása folytán há- borittatott meg némileg, mimiatt azok kiirtására hajtóvadászat rendeltetett el. Az ujonezozás az idén is minden akadály nélkül vitetett keresztül, a sorezredbe 734, honvédnek 992 so- roztatott. — Továbbá a jelentésben az időközben felmerült közigazgatási ügyeknek fennakadás nélküli elintézése érintetvén, s a községi számadások átvizsgálása körül nyert szép eredmény feltüntettetvén, felhozatik, hogy a magyar irodalom megyénkben csabai lelkész Haan Lajos által „Békésmegye hajdana“ ezírn alatt irt miivel gyarapodott, mely mű méltó lenne azon pártolásra, hogy vagy 200 példány belőle a „magyarító“ pénztárra az iskolák számára megvétessék.

A jelentés e részei örvendetes tudomásul vétettek s Haan Lajos úr művére vonatkozólag a javaslatba hozott 200 példány megvásárlása kimondatván, a beszerzéssel az első alispán meg- bizatik.

De a mint az eddig előadottak szerint megyénk állapota tűrhető volt, úgy másrészt ugyancsak az első alispáni jelentés szerint a Körös folyók mentében lévő községeknek a több hetek óta uralgó árvíz izgalmas napok átélésére nyújtott alkalmat. A jelenben és jövőben is még mindig várható hasonló árvizek meggátlása tekintetéből a Körös-völgye megmentésére irányzandó gyökeres intézkedések megejtését hozza a megyei bizottmány figyelmébe.

S miután e tárgyban úgy Kis Elek megyei, valamint Mojsisovics Vilmos Körös-Berettyó szabályozási mérnöknek kimerítő jelentései s Doboz község folyamodványa felolvastatott volna, — a közmunka és közlekedési ministerium felkéretni határoztatott, hogy a Körös-szabályozás ügyét, mint ezt a Tisza és Maros szabályozásával tette, kellő figyelemben részeltetvén, országos gondjai közé sorozza. Hasonló intézkedések megtétele iránt pedig Mojsisovics Vilmos mérnök említett, s kiváló műszaki ismeretekről tanúskodó jelentésének közlése mellett a,z érdekelt szomszéd megyék megkerestettek a felírás

eredményeit a szükséges teendőkkel egy az első alispán elnöklete mellett Nagy Károly, Farkas Béla, Kemény Mihály, Mojsisovics Vilmos, Kis Elek, Kertay Zsigmond s a járási főszolgabi- rákból álló küldöttség bízatván meg. — Végül Mojsisovics Vilmosnak, mint nem bizottmányi tagnak jelentéséért jkönyvileg elismerés szavaztatott.

Ezután a marhahús ára 20, és illetőleg 18 krban, a 2 éven alóli marha húsának ára 10 krban, a juh-hús ára pedig fontonkint szinte 10 krban megállapittatván, a gyűlés délután 1 órakor feloszlott.

December 14-én. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett.

A mk. belügyminister Rajner Pálnak belligy- ministerré lett kineveztetését tudató levelére ugyancsak Rajner Pál ő exc.-nak üdvözlő felirat, s ennek kapcsában Reök István által hosszabb beszédben tett s Beliezey Rezső és Jancsovics Pál módosításával elfogadott inditvány folytán — a megyének több ízben volt főispánja, utóbb mk. belügyminister báró Wenckheim Béla ő excellentiájához üdvözlő levél intéztetik.

A belügy-ministeriumi rendeletek, melyek e- gyike Békésen egy második gyógytár felállítását engedélyezi, — a honvédelem, földm., ipar és kereskedelem, s az igazságügyi ministeriumi rendeletek, mely utóbbiak egyike Fábry Mártonnak Jelűnek Alajos ellenében tett bűnvádi feljelentés visszavonását, valamint a csabai járás főszolgabirájának ezen bűnügyben követett eljárása helytelenségét tárgyazza s melyet Kertay Zsigmond a biinfenyitő tervényszékhez indítványozott áttenni, Szakái Lajos indítványára azonban nyilatkozat végett az érdekelt főszolgabírónak kiadatott; — végre a vallás és közoktatási ministeriumi rendeletek után, melyek mellett többek között a magyar- és erdélyor- szági izraeliták egyetemes gyűlése által hozott és ő császári és apostoli királyi Felsége részéről szentesített szabályzatok leküldettek és meg- hirdettettek; — a pénzügyi ministeriumi ren- deletek vétetvén tanácskozás alá :

J ancsovics Pálé tekintetben inditványoz- za, hogy a mk. pénzügyministerium felterjesztés utján felkéressék, miként az országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslatába az adózó nép érdekében felvegye, hogy az adó végrehajtás körül semmiféle dijjazások ne legyenek megállapíthatók. — Elfogadtatott.

S az e tárgybani tanácskozások során felhozatván az adóvégrehajtásoknál tapasztalt némely visszaélések, — a járási főszolgabirák elutasit- tattak, miszerint a községek lakosait az elöljárók utján világosítsák fel, hogy az ez érdembe- ni visszaéléseket, a törvény értelmében liozzá- jok jelentsék fel; utasitattak továbbá, legyenek figyelemmel arra, hogy az adózók ideje-korán juthassanak adókönyvecskéjökhöz. — Következett ;

Bihar vármegye közönségének ismeretes átirata a törvényhatóságok rendezése tárgyában.

A szónoklatok sorát Dr Kovács 1 s t v á n szépen átgondolt velős beszédével kezdte meg. Az átiratot egyszerűen tudomásul venni kivánja.

Jancsovics Pál az átiratban kifejtett elveket és nézeteket osztván, azt a képviselő házhoz pártolólag kivánja felterjesztetni. Ez értelemben szólnak még :

Beliezey Rezső, Nagy Károly, Kemény Mihály.

Reök István hosszasabban beszél a megyék hivatásáról. S mert az átiratban foglaltakat egész terjedelmében nem osztja, jóllehet ő is felterjesztést óhajt, —- de külön felterjesztést.

Farkas Béla egyszerűen tudomásul, veszi az átiratot.

A határozat Jancsovics Pál indítványa értelmében mondatott ki.

Ülés vége d. u. fél 3 órakor.

De ez. 15-én. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett.

Szakái Lajos, mint a népszámlálási bizottság elnöke — a bizottság eddigi munkálkodását röviden vázolván -- indítványozza, hogy

miután az 1869. III. t. ez. a népszámlálást 1870 jan. 3-ára rendelte, hogy e törvénynek érvény szereztethessék, a községekben a biró-válasziás< k jan. 2-án végbemenjenek, s a községi elöljáróit a tekintetben hivassanak fel, hogy a népszámlálási bizottság elnöke s tagjainak teendői!; keresztülvitelében ezentúl is segédkezet nyújtsanak. Elfogadtatott s a járási főszolgabíróknak az utasítás ez értelemben kiadatott.

Ugyancsak Szakái Lajos indítványa folytán a népszámlási bizottság tagjai pótoltatta!:.

A tárgy sürgős voltánál fogva soron kiviil vétetett fel.

Orosháza községének folyamodványa — közvagyonából bérletbiztositék nyujthatást tárgya- zó engedély iránt. A kérelemnek — mig t. 3. az egyesektől az e czélra megkivántató össze- beszedetik — hely adatott. Továbbá

Az orosházi főszolga,birónak a tegnapi napról kelt jelentése melyben jelenti, hogy jóllehet többek között Orosháza községét illetőleg, mely az aszály és fagy miatt tetemesen volt sújtva, az adó elengedés iránt tárgyalás van folyamatban, s ennek bevégzése előtt a végrehajtás érvénytelen, — nála egy adó executor jelentkezett » mert ennek oda utasittatásáról hatósága utján nem értesittetett, a végrehajtás megkezdését me;- nem engedte.

Elnöklő alispán értesíti ez érdemben a bízott mányt, miszerint a jelentő főszolgabíró a kiküldött nek oda utasittatásáról tegnapelőtt általa érti sittetett s szerinte a m. kir. pénzügyministerium fel volna kérendő,' hogy mig egy részről a pénz ügyi igazgatóságnak meghagyná, hogy a fér, - forgó esetekben exeeutorait — ne idő előtt küld je ki, ^— úgy más részről — Orosháza és a többi sújtott községeket illetőleg — oly esetek ben, melyekben adó elengedésnek van helye, a: elengedés erejéig zaklatások ne történjenek. El fogadtatott. Ezután több törvényhatóságnak törvényhatóságok rendezése és más oly tárgy ban kelt átirata, melyekben e megye bizottmá nya már a szükséges lépéseket megtette, vé tetvén tudomásul;

Liptómegye közönségének a zárdák és kolos torok eltörlése tárgyában keletkezett s ide a képviselőházhoz terjesztendő pártoló felirat vé gett átjuttatott átirata olvastatott fel.

Neumann József sem méltányosnak, sen; igazságosnak nem tartja, hogy a r. k. vállár, szellemével összefort egyletek ügye — mint tisz ■ tán felekezeti — ily vegyes elemekből álló helyeken szellőztetik. Ez után áttér a szerzeteseknek 1848. tanúsított hazafias tetteire s ép e mi att nem csudálkozott volna azon, ha az absolut kormány törekedett volna ez egyleteket meg- $. szüntetni; .de a lovagias magyar nemzettől neis^; várta. Majd L ibrik Borbála esetét hozza fel i ' vonatkozva a bírói Ítéletre, mely szerint arm; ügybeni vizsgálat tényállások hiányából meg szüntette tett. Ez eset tehát nem volt egy eb, mini a nép félrevezetésére tett koholmány. Az átira tot nem pártolja.

Asztalos István az előtte szóló, állításait czáfolgatja.

Ez intézmény alapeszméje a nevelés volt. Most pedig a nevelés más irányt vett fél. Ha határozni kellene a dologban — a vegyes elemekre való hivatkozás alapos lehetne, de itt csal. inditvány tétetik. Az egyletek tagjainak dicső tettei nem a zárdák intézményének, de az egye sek lelkesültségének tulajdonítandó. — Az át iratot pártolja.

Jancsovics Pál tartózkodva szól a dolog hoz mint protestáns — de kimondja, hogy ez intézmény -- korhadt, nem e korba való ; kü lönben az közoktatás szempontjából alakíttatott az pedig nem egyes felekezet, de a status joga,

O egyébiránt egy franczia iró-val tart, s ennek nyomán felhozza, hogy a zárdák tagjainak há rom fogadalma nem egyéb, mint az ember legtermészetesebb s legszebb tulajdonainak megtagadása. A szegénység — a munkásságot, a szüzesség a szeretetet, a vak engedelmesség a szabadságot fojtja agyon. Az átiratot pártolja.

Neumann József különösnek találja, hogy a zárdák tagjai által létesített jó cselekmények az egyes tagoknak, a rosszak pedig mind az intézménynek rovatnak fel.

Farkas Béla különbséget tesz a magán alapítványok és az állam javadalmazása folytál