Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-11-13 / 7. szám
vagy nem rendesen járók névjegyzékét a hely - beli világi ■ hatóságnak havonként benyújtsa, az orvoslást szorgalmazza. Nem hiszem, hogy neki a hatóság kezére nem járna ; de ha nem járna, könnyű lenne őt a vármegye által kötelessége teljesítésére szorittatni. A mostani elemi népiskolai tanterv keresztülvitelére, főleg népiskolában egy tanerő nem elég. Ha találkoznék is elébb-utóbb oly kitűnő tani- tó, aki elfogadható eredményre vergődnék, azt a túlságos munka idő-nap előtt elnyüné. — Ha nincs a felekezetnek ereje még egy tanitó beállítására, könnyítsen a meglevőnek terhén legalább az által, hogy a vallás tanítása alól mentse fel őt. A papság úgyis azért si fabula vera — borzadt el a községi iskolától, mert ez szérinte vallásbeli közönyösségre vezetne. Igen ám! csakhogy ezen közönyösség nem majd még ezután valamikor indul meg, hanem már réges régen utón van ; ha tehát a közönyösség még nagyobb fokától fél a papság, nem tehet okosabbat, mintha a vallás tanítását hivatása szerint - önmaga viszi. E részben a katli. papság mutat példát, miért ne mehetnének utá- nok a protestánsok, azon protestánsok, kik a hitbuzgóság, a szabadelvűség, sö't a tudomány dolgában is maguknak követelik az elsőbbséget? a munka, melyet a papság az 57. §. szellemében magára vállalna, aránytalanul kisebb lenne hasznosságánál. Ha igaz, hogy a papnak több hittani ismerete, mélyebb valásossága van, mint a tanítónak: a pap okvetlenül eredményesebben működnék mind a vallásbeli ismeretek, mind a vallásosság tekintetében a tanítónál ; előkészíthetné híveit templombeli tanítása sikeresebb halgatására ; visszavezethetné egyházát azon régibb egyliáziasságra, mely itt- ott ma már csak hírben él. Nem válnék ez a papnak is javára? — Ha igaz, hogy a valamire való tanitó és a valamire való tanítvány között bizonyos szellemi kapocs fejlődik, melyet a későbbi évek hosszú sora sem rág el egészen : a pap alig találhat alkalmasabb eszközt híveire való befolyásának megalapítására azok iskolai oktatásánál. Vármegyénk is mutathat fel példákat arra, hogy a pap szavának súlytalansága miatt még egyházi dolgokban is nyegle kolomposok követője lett az egyház. Ha igaz, hogy a hivatal tekintélye hasznosságával egyenes arányban áll: nem szenvedTÁRCZA. A tornászat fontossága és tornászati teendőink Bókésmegyében. Mojsisovics Vilmostól. (Folytatás.) A tornászat történetének áttekintése. Fentebbiekben futó pillantást vetvén, a tornászainak németországi történetére, úgy fogjuk tapasztalni, miszerint az mindenütt határozott fejlődésben van. A tornatanitás a nyilvános intézetekben mindinkább általános lesz s rendes tornacsarnok építésére és képzett tornatanárok alkalmazhatására semmi költség se kiméltetik. Különösen a porosz, szász és würtembergi kormány volt az, mely a nevelési tornászatot iskoláiba mindinkább beliozá és terjeszté. A városok közül felem ütendő Berlin, Frankfurt, Lipcse, Stuttgart, München, Hannovera stb., melyek a nép testi nevelésének fontos ügyét lelkesen és erélyesen karolták fel s buzditó példával mentek elől. A szász kormány I860. Drezdában 50,000 tallérnyi (7 5 ezer ezüst írt) költséggel egy újabb tornatanitó-képző intézetet építtetett; a würtembergi pedig ugyanolyat Stuttgartban 1864-ben 110,000 írtért; 1864. Berlin városa maga, csupáncsak egy tornacsarnokra 120,000 tallért (180 ezer ezüst irtot) költött, ugyanolyat Lipcse városa 35000 tallérért (52,500 ezüst írt) létesítvén. — Paloták ezek, egy miveit, nagyratörő nemzet méltó büszkeségei! a nép testi nevelésének szentelt diszes helyiségek. A tomatanitásnak a nyilvános oskolákban! törvényes szabályozására csakhamar körülményes és beható kormány-utasítások láttak na})világot, helyes rendszabályok alkalmaztattak s az egyre hét kétséget, hogy a pap tekintélye iskolai hasznos foglalkozása által megkétszereztetnék. S mióta nem kell a papnak a tekintély ? Nem ha- nyatlik-e szemlátomást a papi tekintély ? — Ha igaz, hogy a pap rangban fölötte áll a tanítónak, hogy a munka mintegy megnemesedik az által, ha azzal a szokottnál magasabb rangú egyének is foglalkoznak : elkerülhetetlen, hogy a pap iskolai működése által a tanitó tekintélye növekedjék. Csak nem sokalják még a tanitó tekintélyét ? Csak nem féltik tőle önma- gukét? Csak elhiszik, hogy több tekintéllyel többre mehetni ? — Ha igaz, hogy a munka- közösség sima utul szolgál az érzelmek közösségéhez, a kölcsönös becsüléshez : a pap iskolai működése a pap titymálását a tanitó, a tanitó, alattomos bujtogatását a pap ellen lassan- lassan megszüntetné. A tanitó nyerne-e ezzel többet, kinek napja kelőben van, vagy a pap, kinek napja már rég delelt ? — Ha igaz, hogy a pap miveltebb, emberismerőbb, tapintatosabb, rendesebb a tanítónál ; ha igaz, hogy a példák vonzanak: a pap iskolába járása által sok baromi fegyelem megszelídülne, sok rendetlenség megszűnnék, egy kis illem meghonósulna, az iskola a tanulók részére kedveltebb hellyé lenne. Avagy a mai népiskolák nagyrésze mind ezen tekintetben egyebet is megenged kívánni valónál ? Avagy a pap gyönyörködik abban, ha még tehetősebb hívei is a bárdolatlanság minden kigondolható szögletességeivel érintkeznek vele? — 11a igaz, hogy sok tanitó gyenge készültséggel lép hivatalába, bogy a tanfolyam alatt önképzésre nincs elég pihentsége ; hogy a tanfolyam alatt megszokván az iskolán kivüli tétlenséget, tétlen marad a tanfolyamon kívül is ; hogy az önfejlesztés hiányában a magával hozott kis képzettség is leveddk róla, hogy feje elvégre nem igen lesz egyébbel, mint parányi tantárgyai összeaszott héjával kibélelve valóban szükséges lenne tanóráit kevesbíteni, az által neki az önmunkálkodásra alkalmat, ösztönt nyújtani. Avagy ezután is úgy üssük el a dolgot, hogy egy-egy tantárgyat 3—4 nyol- czadrétnyi írott kérdés feleletbe nyomorítsunk össze ? Állítsa fel tehát minden egyház kebelében az iskolai széket, eszközölje világi hatósága által a rendes iskoláztatást, mentse fel a tanítót a vallás-tanitós alól, és — versenyezhet a községi iskolával. Kis egyházban e három dolog egyike sem kerül pénzbe, tüstént létesithető ; több iskolát fentartó nagy egyházban a harmadik kerülhet ugyan pénzbe, kerülhet egy kis időbe is, — no de ez az ő nagyobb anyagi erejével szemben csak ideiglenes akadály. B.-Csaba október 17-én 1869.) (Folytatás.) Volt egy másik ok, mely miatt a népnevelés ügyét az egyes felekezetek oly melegen ápolták saját keblükben, s ebbeli jogukhoz végsőig ragaszkodtak; ragaszkodni kéntelenek voltak. — Maga a törvényhozás, maga a kormány, nem tudott a szabadelviiség a nagylelkűség azon magaslatára emelkedni, melyszerint az egyes hit- felekezeteket egyenjogusitani, s a felekezeti híveket, őszinte viszonyba összehozni, őket hazai polgárokká emancipálni akarta volna, — a miatt készek voltak ezek, minden egyéb polgári szabadságról lemondani, csak hogy egyházaik hívei maradhassanak. Innét a feszült viszony, mely a különbféle felekezetek között támadt, azok gyermekei egy közös iskolában nem tanulhattak, nehogy, mint magok hitték, az idegen vallástanok által megrnételyeztessenek, még mindig s egyedül a vallás uralkodó eszméje lebegvén szemök előtt. — A mai korban azonban a vallás, mint uralkodó eszme háttérbe kell hogy szoruljon, — maradjon, a vallás mindenkinek saját szentélye, — terem tőjét mindenki maga módja szerint háboritlanul imádja, de az értelem, a képesség, legyen közös, általános. Azért, is, ha valaki, mint kenyérkereső kézműves, mint gyermek nevelő családapa, mint közteherviselő községi polgár, mint a közügyekbe befolyást gyakorló megyei bizottmányi tag, mint országképviselőt választó, — ösmeretlen létére megkérdeztetnék, mi vagy? bizonyosan nem azt fogná mondani : én református vagyok.! Figyelembe véve tehát a szabad korszellemet, mely világszerte, minden eddigi válaszfalakon keresztül utat tört magának, s a mi édes hazánkba is szerencsésen eljutott ; — üdvözölve az e szellem alapján az 1848-ki oszággytilésen létesített, vallási egyenjogúság elvét biztositó XX-ik törvény ozikket, — egész őszinteséggel elösmerhetjük, hogy a népoktatási törvény, maszaporodó tornatársulatok által, a tornászat mindinkább általános leve. Ezen tornatársulatok gyors elterjedéséről fogalmat adhat a következő áttekintés, mely szerint 1860. Németországban volt 234 tornaegylet, 1861. 487, 1862. 961, 1863. 1701 170,000 taggal, 1865. 1908, 1868. 2353 tornaegylet' 200,000 taggal. Ily kedvező körülmények közt a társulati szel- lemnek nyilatkoznia s magáról életjelt adnia kelletvén, megtartatott 1860. Coburgban a legelső nemzeti tornaünnepély. Ezt követé 1861. a berlini s 1863. pedig a lipcsei, hol már 20,000 tornász sereglett össze s hol a német nemzet — mint az olympi játékokon egykor a görög — színről szinre látliatá hazája azon edzett és erőteljes munkás férfiait, kikre nehéz napjaiban bátran számíthat s kik a bábom esélyeire, testök ereje és karjok hatalma által, mindenkor döntő befolyást gyakorlaudanak.*) A németországi tornászat jelen állása, fejlettsége és általános elterjedése, egy — nemzetgaz- dászati szempontból felette fontos •— kérdés sikeres megoldását helyezi kilátásba. Ezen kérdés az egy éves hadi szolgálat behozatala. Még oly országban is mint Poroszország, hol a viszonlagos népesség aránya**) Magyar hazánkéhoz képest igen kedvező - érzékenyen tapasztaltatok;, miszerint a nemzet legmunkaképesebb ifjúságának polgári teendőitől való huzamosb elvona*) Az 1866. évi porosz-osztrák háború eredményeit méltán „száraz fák gyümölcsének“ nevezik, száraz fák alatt értvén a tornaeszközöket, melyeken a porosz ifjúság testi erejét, ügyességét és harczképességét nyeré, mely jeles tulajdonait, ezen hadjáratban, oly kitűnő eredménnyel tudá érvényre emelni. **) A viszonlagos népesség a déli német államokban 4609, Észak-német szövetségben 3748, Poroszországban 3689, Magyarorsz,ágban 2534.---------------------tá sa, kiszámithatlan veszteséggel jár, és helytelen nem- zetgazáászati intézkedés. Ennek folytán az egy éves szolgálati rendszer eszméje, befolyásos körökben is egyre népszerűbbé válik, sőt azt, az országgyűlésre választandó követek is, politikai hitvallásuk tanai közé vették föl. Folyó évi junius havában folytak a szászországi követválasztási mozgalmak s a két német- országi nagy párt küzdelemre kelt. Az ugyneve • zett német-szász és nemzeti szabadelvű párt küzdött Lipcsének három választó kerületében is s itt mindenütt az utóbbi t. i. a német egység pállja győzött. Midőn dr. Panitz — a lipcsei Hotel Pologne dísztermében, a, nagy számú közönség élénk tetszés-nyilvánitásai közt, — politikai hitvallását tette le - mint szem- és fültanu — a legkellemesebben valék érintve, a benne kifejtett szabadelvű eszmék és korszerű törekvések által.'Mellőzve a programra azon részét, mely politika, vallás és közoktatásra vonatkozott s a legnagyobb érdekli volt — itt csak tárgyunkra a hadi szolgálatra, vonatkozó abbeli határozott meggyőződésének kifejezését tartom szükségesnek felemlíteni, miszerint tekintettel a német nemzet testnevelési és harczképzési rendszerére, elérkezettnek tartja az időt, az egy éves hadi szolgálat behozatalára, melyre egyéni, társadalmi, közgazdászat! és állami szempontból, igen nagy súlyt fektet s ezért az országgyűlésen annak mielőbbi életbeléptetését sürgetendő Az egy éves hadi szolgálati rendszer kérdése tehát felszínre került s csak idő kérdése, hogy az Németországban — a kor kívánalmaihoz képest, és az ország kiszámithatlan előnyére megoldva legyen! Ezen megoldás * nézetem szerint — a németországi tornászat történetében az aranylapot fogja képezni! Folytatása következik.
