Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)

1869-11-13 / 7. szám

I ga idejében keletkezett, s mi ezt örömmel fo­gadjuk. Nevezetes, hogy a politikai kérdésekben jelen időben kifejlett két párt, ez egy kérdés­ben nem tartja szigorúan a fegyelmet; —egyik helyen ugyanis a balpárti tekintélyek, másikon a jobb pártiak, nem rokonszenveznek a közok­tatási tör vény nyel. — Nem lehet ezt másként megmagyarázni, mint, ha ezt tesszük fel, hogy ezek, vagy alkotmányos törvényeink fenmara- dásában nem bíznak, melyek jogainkat biztosít­ják, vagy a korszellem súlyos kezétől tartanak. Mi ezen fiók pártok egyikéhez sem csatlako­zunk, mert az első okot illetőleg, úgy vagyunk meggyőződve, hogy sorsunk saját kezeinkben van letéve, a mi j ó akaratunk, együtt tartásunk­tól függ, mostani kedvező helyzetünk megőrzé­se, belső életünk további fejlesztése; a kik pedig a korszellemétől félnek, azok ne a fontos ügyet, hanem csak magok személyét féltsék, mert a korszellem, az ügyet magát csak ked- vezőleg fejleszteni, őket azonban menthetlenül eltemetni fogja. — Biztatásul szolgál reánk néz­ve az a sajátságos körülmény is, hogy mi ez egyszer, a hires egri szélbali képviselő úrral is, egy hajóban evezünk, habár azon kis különb­séggel, hogy mig ő, az evező lapátot, némely esetben pásztori botnak is szokta használni, me­lyei a juhocskákat ide oda terelgeti, addig mi azzal szép lassacskán, csak sajkánkat tovább haj­tani ^igyekezünk. Érdekes kérdés az, mint fog a közoktatási törvény gyakorlatilag végrehajtatni V — Europa miveit államaiból kerül e plánta hazánkba, hol már régibb időtől fogva diszlik. Hogy az, a mi termékeny földünkben megfogamzhatik, kivált, ha jó időjárás kedvez neki, az kétséget nem szenved; — azonban elültetése, ápolása sok fá­radságot igényel, és sok időbe kerül, mig erő-' höz jut, koronát képez, virágzik és gyümölcsöt terem. Ha öltözékhez hasonlítjuk, akkor azt mondhatjuk reá, hogy szép szabású, divatos ala­kú. csak, hogy még most kissé bő; — no de majd belé növünk; — Azonban minthogy ő nem öltözék, hanem törvény, kívánatos lenne, hogy annak egész terjedelmében hasznát verhes­sük, vagy is, hogy annak minden betűjét telje­sülhessük ; mert mint törvény, kétféle természe­tű : jótékony, és kötelező. — Ha jótékonyságá­nak egész terjedelmét igénybe nem vesszük, leg­feljebb magunknak; ártunk ha azonban kötelező erejét a kormány végre nem hajtaná, azzal a törvény tekintélyének ártana, és ha a törvény igéje testté nem válik, akkor az írott malaszt- nak marad. — De hát lehetne-e a törvényt ki­vált most egyelőre, egész terjedelmében végre­hajtani ? Lássuk csak mit mond; — Minden gyemnek köteles élte G-ik évétől, 12, illetőleg 15 éves koráig iskolába járni. Ez, pol- gárosult városokban, hol gazdag urak, kereske­dők, kézművesek, még pedig tömörülten, együtt laknak, nagyobb nehézség nélkül kivihető; — ott a gyenge gyermeknek tanuláson kiviil alig van más foglalkozása; a G éves gyermek pe­dig, olyan a milyen ruhácskában csak elballag jó útban, a közellévő iskolába. De már csak minálunk, hol a szegényebb vagy csak közép sorsú földmivesek gyermekei, kéntelenségből, pesztráknak, háziőrzőknek, liba és tanyai mar­ha pásztoroknak, tavaszi, őszi szántásoknál ló- hajtóknak alkalmaztatnak; — ismét szegényeb­bekké, nem csak itt, de nagyobb városokban is, szolgálni kéntelenek, hogy élhessenek; továbbá, hol mint minálunk, 30,000 ember, 800 liold- nyi területű községben, nagyrésze pedig szét­szórt tanyákon szőlőkben lakik, hol a gyermek, távollevő iskolába, rósz ruhában, bokáig érő sárban kéntelen járni, ott nagyon bajos köve­telni, hogy minden gyermek iskolába járjon, s a mely gyermek beíratott, ha elmarad, annak szülője első Ízben 1 ft aztán 2 ft 4 ftra bünte­tessék. — Mily fáradság, mennyi ízetlenség néz azokra, kik a mulasztásokat nyilván tartják, s a törvényes büntetéseket behajtják. A törvény mondja továbbá, hogy egy isko­lába 80 gyermeknél több nem járhat. Igaz, elég 80 gyermek egy tanító keze alá, — de melyik egyház, vagy csak község rendelkezik anynyi anyagi erővel, l;ogy minden 80 gyermekre egy oskolát lenne képes állítani? Csabán eddig a különbféle felekezeteknek összesen 21 iskolája van, abban 2630 gyermek tanul, — ez iskolák fentartása évenként 14,500 írtba kerül. Van pe­dig 6—12 éves tanköteles gyermek, a legutóbbi népösszeirás szerint 3939; — ha tehát minden 100 gyermekre egy külön iskolát állitunk, kell még a meglevőkön kívül 19 iskolát állítani, azt a törvényben előirt taneszközökkel felszerelni, s abba nem tudni hónán véve, — ugyanannyi képzett tanítót helyezni. - és ha minden is­kola tanító fizetését, egyre-másra csak 500 ftra számítjuk, ez már, 40 iskolát véve, magában 20,000 fit évi költségbe kerül, nem számítva ide a tanítók szállását, a tantermek, s azok fel- szerelési költséget, nem számítva ezen felül a polgári iskolák fentartási költségét, mire, mint 5000 lelken felül számláló község, törvény által kötelezve vagyunk. Az országgyűlésről. Az alsóház november 3-iki ülésében a bot- blintetós és vérdij mint castszerii egyenlőtlenség­nek kifejezései, továbbá a bilincsnek mint bün­tetésnek eltörlése proclamáltatott. — A novem­ber 8-iki ülés a pénzválság és bankügynek volt szentelve, Lónyai pénzügyminiszter egy órát- tartó beszédben előadta, mily lépéseket tett a kormány a bankkérdésben s miket tart ő a je­lenlegi pénzválság okainak. Végül pedig hatá­rozati javaslatát ajánlotta elfogadásra, melyben egy szakbizottság kiküldését ajánlja, mely véle­ményt adna a mostani pénzválság okairól s egy felállítandó jegybankról. E javaslathoz töb­ben szóltak, úgy hogy a tárgyalások még a kö­vetkező napi (okt. 9-ikil ülésben is folytak s az­zal végződtek, hogy a javaslat nagy szótöbbség­gel elfogadtatott. Ükt. 8-án még Tóth Kálmán bajai képviselő adott be törvényjavaslatot a hir- lapbélyeg megszüntetéséről, melyet a ház egy­hangú helyesléssel fogadott. A dalmátiai fölkelés. A fölkelés színhelyéről több rendbeli uj hir érkezett. A csatatér déli részén működő 3 dan­dár operatiója a várt eredményeket vívta ki. A Cattaro és Buduából kiinduló hadcsapatok f. hó 5-én Pobori előtt találkoztak és pontosultak ösz- sze s a helyiséget azonnal lövetni kezdték. A fel­kelők makacs ellentállást fejtettek ki, míg vég­re is a helység bevétetett s a felkelők szétszó- rattak. Mindkét község, melyek Staujevics erőd bevételében részt vettek, hamuvá égettetett. A felkelők szétveretésök után a közeli Stanjevics erődöt légbe röpítették. A zuppai kerület, három község kivételével, megadta magát. E három község : Pobori, Marko vies és Braics. Pobori a lángok martaléka lett, a két utóbbi ellen pe­dig egy erős dandár indult expeditióra, melyek meghódítása után a felkelés színhelyének déli hasonfelén a fegyveres ellenállás véget ér, mert Buduától egész a eattarói öböl északi partvidé­kéig egy fölkelő csapat sem álhat meg többé a hadsereg előtt. Ezek szerint Bocca déli vidékein a fölkelés legyőzöttnek tekinthető. A sor most az északi hegyvidékeken fekvő kerületekre kerül, melyek vidékein vannak leginkább öszpontositva a fel­kelő csapatok, s a felkelést szervező bizottság is itt tartózkodik. A dragalyi erőd, mely a fel­kelők által cernirozva van — szintén e vidék északi részében fekszik ; ennek sorsáról azon­ban hetek óta nem hallani semmit. Ebben a helyőrség nagy részét 37 magyar fiú képezi, kik bátran viselik magukat a felkelőkkel szem­ben, élelmi szerekkel azonban nem igen bővel­kedhetnek, mivel okt. utolsó napjaiban kiroha­nást kellett intézniük élelmi szerek beszerzése végett. Helyreigazítás. Lapunk ez előtti számában közlött csabai levél 9-ik sorában „szegény“ helyett „szerény“ olvasandó. Újdonságok. > — () felsége konstantinápolyi időzése felől még mindig érkeznek apró részletek. Múlt hó 30-án d. e. a béikosi nagy csapatszemlén volt jelen. A csapatok elvonulása után nagy ebéd volt a hunkiar-iskelessi-i palotában. A Bosporus, az azon horgonyozó hajókkal együtt, fényesen ki volt világitva. — Király ő felsége e hó 4­én reggel a Pyraeusba (Athene görög főváros kikötője) érkezett, hol a görög király üdvözöl­te; az athenei királyi palotában pedig a görög királyné várta. Ugyan e napon a főváros neve­zetességeit szemlélvén meg, a lakosság által mindenütt élénk részvéttel üdvözó'ltetett. Más­nap, nov. 5-én éjjel fél 11 órakor Jaffába, in­nen pedig 7-én Jeruzsálem felé utazott el. — A szarvasi főiskolánál virágzó rajztanoda, a bécsi es. k. osztrák műipar múzeumtól egy­néhány igen csinos szobrot és architektúrái da- rabot gipszmásolatokban vásárolt, melyek mű­vészi kivitel által minden müértő tetszését ki­vívták. E műtárgyak aránylag kevésbe kerültek : csak a szállítás drága. — Reményi Ede Orosházát is meglátogatá, hol oct. 31-én hangversenyt adott. Innen Hold- Mező-Vásárhelyre utazott. — A Fiume iránt fenforgó kérdés elintézése céljából megválasztott országos küldöttségek, ta­nácskozásaik fonalát f. é. december hó 1-ső nap­ján Pesten újra felveszik. — Múlt pénteken délután Szegeden hirtelen erős és igazi nyári borulás következett, s a fe­kete fellegből hatalmas menydörgés és villám­lás kíséretében nagy zápor, majd jég hullott alá. A villám több helyen beütött, igy egy vasúti őr- házba is, hol egy munkást megsértett. — Viktor Ernáiméi olasz király súlyos be­teg lett s állapota mindinkább aggasztó fordula­tot kezdett venni, úgy liogy-e hó 7-én már a haldoklók 'szentségével kívánta magát ellátattni. Ujabbi hírek szerint azonban tetemes javulás mutatkozik állapotában. — Bernier párisi orvos uj villanyos készü­léket talált fel, melynek segítségével Bachus hí­veinek orráról az ármányos ismertető jelt eltá­volítja s a vörös orrokat kifogástalan feliérség'U- ekké változtatja. Két 1 egy 1 helyett a postát zavarba hozza. Folyó évi aug. 17-én adatott fel Francziaor- szágban Strasburgban egy levél és egy rajzcso­mag ily világos czim alatt „Monsieur Monsieur Guillaume de M ...... Ingenieur. — Hongrie.. Pa r Pesth. — Gyulla“ Bécsbe ugyan megérke­zett mind a kettő aug. 19-én, de azután sehogy se tudott rendeltetése helyére jutni, s miután Gyált (puszta Pestmegyében) Vecsést, Szolno­kot bebarangolta volna „Retour. — II n’est pás ici“ felírással visszaküldetett Strasburgba. — Nem tudni, hogy esett, csakhogy a levél ma­ga kétheti háuyatás után, mégis elérkezett Gyu­lára, s czimzett azonnal irt Strasburgba az egy 1-nek kitörlése végett ; mi megtörténvén, a rajz­csomag hat hét múlva végre Gyulára ért. — Az ilyen dolgok az illető urak részéről nem va­lami nagy geográfiái jártasságra mutatnak, s csak postaintézétünk gyarlóságáról tanúskodnak. Közgazdászat. Még egy nem kevésbé biztos módja az elké­sett kukoricza megérlelésének. (Vége.) Az elkésett kukuricza megérlelésének általam gyakorlott minden mesterkedés nélküli egyszerű módja ez : Naponta hajnaltól friistökig kezdetben szár- vágással — később annak kévékbe kötése, kúp­ba rakása és behordásával, — früstöktől uzso- náig kukuricza töréssel, uzsonától estig a csuhájában letört kukuriczának a tanya előtti gyepszériiréi összeiiordatásával — éjfélig pedig hántással foglalkoztatám embereimet, kik részint szakmányba dolgozók, részint harmadosok vol­tak. A hántásnál az éretlen, de főzésre kifejlett szemű fehér és tökéletlen teljesen zöld kukuri- czát, a szin tengeri garmadától elkülönített két külön helyre és mentül széjjelebb terítve hányat­tam a végből, bogy a kifejlett szemű, de éret­len kukuriczát, a nap s levegő behatása által elősegítve, minél rüvidebb idő alatt érettségre hozhassam, az egészen zöld, s tökéletlen szemüt pedig a megromlástól ez alatt is megóvjam: — ezen eljárást folytattam mindaddig, mig a tö­rés befejezve, és a tengeriszár megdézsmálva és behordva nein lett, mi kedvező időjárás mellett rendszerint 8 —10 napot vett igénybe, mikorra az éretlen, de főzésre kifejlett (einquantin) fajú tengerin, — mely 9 év alatt (a 63. évet, mint átaljáben terméketlent lcsaámitva) két Ízben egész

Next

/
Thumbnails
Contents