Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1948. január-december (3. évfolyam, 1-14. szám)
1948-12-14 / 13. szám
tási és vetési munkák is megindultak. Az előző évekhez viszonyítva uj alapokon elindulva a tervgazdálkodás elgondolásainak megfelelően történt a munkák beindítása, valamint a vetésterületek megállapítása. A vármegye őszi vetési kötelezettsége a következő volt: őszi búza 180.000 kát. hold. rozs 2 000 kát. hold, ősziárpa 3000 kát. hold, repce 100 kát. hold, lucerna 1.500 kát. hold, szöszösbükköny 1000 kát. hold. Őszi szántásra előirányozva 401.900 kát. hold. A vármegye szántási és vetési tervének ered- • ménye megvalósítása érdekében a járási gazdasági felügyelőkkel,, valamint a termelési bizottságokkal és gazdajegyzőkkel tartottunk értekezleteket, ahol is a természeti adottságok, a talajviszonyok, az igaerő- helyzet figyelembevételével osztottunk szét járásonként a kivetett mennyiségeket is. Ilyen formában az őszi szántási és vetési munka üteme kidolgozásra került és meg volt a lehetősége annak, hogy a feladat versenyszerűen kerüljün lebonyolításra. A szántási munkálatok a inegindulás után nem haladtak olyan ütemben, ahogyan azt a tervek előírták. Ennek részben az volt az oka, hogy ilyen munkamódszerrel és tervszerűen még nem volt beindítva őszi munkakampány, nehézséget okozott továbbá még az is, hogy a betakarítási munkák meglehetősen sok igaerőt vontak el a szántási munkáktól, de komoly politikai szembe- helyezkedéssel is találkoztunk, mely azt célozta, hogy az őszi szántási és vetési munka halogatásával a jövő évi kenyér- ellátás veszélybe kerüljön. Ezeknek a káros jelenségeknek a kiküszöbölése céljából a szükséges intézkedéseket megtettük és az adott esetekben olyan eljárásokat alkalmaztunk, melyek a helyzetnek megfelelően célravezetők voltak. Olyan esetekben, amikor meggyőzéssel és figyelmeztetéssel a munkák elvégzését sikerült elérni, hatósági beavatkozásra sor nem került, akkor azonban, amikor azt kellett tapasztalni, hogy a felhívások ellenére sem mutatkozik kedvező eredmény, szigorú hatósági közbelépést kellett alkalmazni. Ennek során a vármegye területén több gazdálkodó ellen indult eljárás, mely enyhébb esetben az ingatlan kényszerbaszonbérlet utján történő hasznosítását jelentette, súlyosabb esetekben pedig bűnvádi eljárást eredményezett. Ezeknek az eszközöknek az alkalmazása, valamint a népi és köz- igazgatási szervek teljes munkábaállitása révén sikerült elérni, hogy a vármegye szántás-vetési helyzete hétről-hétre javult és a teljesítmények a tervet meghaladva 100 százalékon felüliek voltak. A december hó 4-i állapotnak megfelelően az élő- irányzott 375.000 kát. holddal szemben 404.453 kát. hold került felszántásra, vagyis az ütemtervet 107 százalékban teljesítették, az elért mennyiség az összes szántóterületnek 81 százalékát jelenti. A szántási munkák további szorgalmazásával az időjárásadta lehetőségek szerint az ösz- szes szántóterület 90—95 százalékának felszántását várhatjuk december hó végéig. A vetési munkálatok beindítása után ugyancsak azt kellett tapasztalni, hogy a teljesítmények koránt sem felelnek meg a követelménynek és a fentebb említett okokon kívül még komoly vetőmaghiány jelentkezett, melynek megszüntetése csak a legnagyobb erőfeszítéssel és sok utánjárással volt lehetséges. A vármegye részére október elején biztosított 136 vagon őszi ínséges vetőmag, a vetési idő elérkeztével tisztított állapotban kiosztható volt és a községekbe leszállításra is került, azonban ez a mennyiség nem bizonyult elegendőnek, miért is többszöri kérésünkre október hó végén újabb 45 vagon és 15 vagon rozs kiutalásban részesült a vármegye és bár ennek a mennyiségnek a tisztítási .munkálatai is gyors ütemben lebonyolításra kerültek, mégis november hó első napjai előtt nem kerülhetett kiosztásra. A vármegye területén mutatkozó ínséges vetőmagszükségletet és a kiutalt Ínséges vetőmagkeretet összevetve számszerű hiányt tapasztalunk, a gyakorlatban azonban megállapítható, hogy a szükséglet kielégítésére elegendő vetőmag állt rendelkezésre, mert több községben kisebb tételek nem kerültek kiosztásra. A minőségi vetőmagakció megszervezése a vármegye területén eredményesen történt. Bár ezen a téren is tapasztalható volt kezdetben bizonyos tartózkodás, azonban a felvilágosító és szervező munka során a békésmegyei előirányzattal szemben a szerződtetések jóval magasabb meny- nyiséget értek el, aminek sajnos az volt a következménye, hogy nem volt lehetséges minden szerződött termelő kielégítése. 91