Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1948. január-december (3. évfolyam, 1-14. szám)
1948-12-14 / 13. szám
A földbérlő szövetkezetek, valamint a táblásgazdálkodók minőségi vetőmagjuttatásban részesültek. Mindent összevetve megállapítható, hogy a felmerült nehézségeket túlnyomó- részben sikerült megoldani és a vármegye a tervtől eltérően, pár napi késéssel teljesítette kenyérgabona vetési kötelezettségét, amennyiben az előirányzott 180.000 kh. dal szemben 188 290 kath. hold őszi búza került bevetésre, vagyis 104 százalék, mig rozsból a teljesítés 2516 kh. 125 százalék, őszi árpából 1522 kh 50 százalék, repcéből 567 kh. 567 százalék, ujlucerná- ból 1832 kh. 120 százalék, szöszösbükköny- *ből 2030 hold, 203 százalék. A vetési munkákban a legnagyobb teljesítményt Endrőd, Hunya, Békésszentandrás és Tótkomlós községek érték el és a vármegye 33 községéből 30 község teljesitménye érte el a 100.százalékot, mig Körösladány, Elek és Gyulavári községek 100 százalékos teljesítményt nem tudtak elérni. Áttekintve az őszi szántási és vetési munkálatok menetét, megállapítható az, hogy bár sok zökkenővel és nehézséggel kellett megbirkózni, mégis sikerült olyan eredményt felmutatni, melynek révén Békésvármegye az ország első 10 vármegyéje között van. Az első tervszerűen lefolytatott munkakampány sok értékes tapasztalatot is hozott és minden remény megvan arra, hogy ezeknek a tapasztalatoknak a felhasználásával az elkövetkező időszakban sokkal gyorsabban és gördülékenyebben lehet levezetni a mezőgazdasági termelési feladatokat. A kötelező vetőmagtisztitási és csávázási rendelet végrehajtását szorgalmaztuk és a vármegyében lévő összes szelektor, valamint nagyobb teljesítményű malmi tisztítóberendezés üzemben volt. Az ellenőrzések során csak csekély esetben tapasztaltuk azt, hogy tisztitatlan vetőmagot akartak elvetni. A csávázás tekintetében azonban sokszor lehetett hiányosságokat tapasztalni, melyek azonban nem rossz- indulatra mutattak, hanem azt bizonyították, hogy ezen a téren még igen sok tennivaló van, felvilágosító és oktatómunkára van szükség. A csávázás legtöbb esetben megtörtént, tehát ennek szükségessége már tudatosítva van, azonban tovább kell tanítani a parasztságot, hogy azt is elérhessük, hogy a csávázás helyesen legyen kivitelezve és szakszerűen történjék meg. Több esetben tapasztaltuk azt, hogy a mé6z, valamint a só használatról még mindig nem tudtak leszokni a gazdálkodók és ezeket a primitív, értéktelen eljárásokat továbbra is alkalmazzák. A kádban történő csávázással is nehezen akarnak megbarátkozni és legtöbb esetben a földre kiterített gabona csávázólével történő meglocsolásával fertőtlenítik a vetőmagot. A növényvédelmi szolgálat két csávázóegysége Bucsa és Békéscsaba Beliczay-major környékén végzett ingyenes és bemutató csávázást, melynek során 13 vagon gabona került lecsávázásra. Az állattenyésztés helyzete a apaállathiánytól eltekintve, a fejlődés jeleit mutatja. Szálastakarmány lényegesen több termett, mint a tavalyi esztendőben. Abraktakar- mányellátás terén pedig a helyzet sokkal kedvezőbb, mert a háború óta ez az első év, amikor az állattenyésztő szabadon vásárólhat zabot és árpadarát, sőt indokolt esetben korpa, valamint olajpogácsa kiutalásában is részesül. A takarmányozási helyzeten lényegesen javit a jó cukorrépa- termés, ami lehetővé teszi, hogy a gazdák korlátlan mennyiségben vásáróihassanak nedves, vagy szárított répaszeletet és a takarmány ízesítésére szükséges melaszt. Az elmúlt évhez viszonyítva úgy a tenyész mint vágóállatárak kitartottak, ami ugyancsak a jobb takarmányellátási helyzettel magyarázható meg. Tenyészállatállományunk létszáma úgy mennyiségileg mint minőségileg emelkedőben van, lényeges hiányok a tenyész- sertésállományban vannak, ahol a létszámban csökkenés mutatkozik. Ennek főoka az, hogy a jó sertésárak mellett sok esetben értékesítették a gazdák tenyészser- téseiket, másrészt pedig a több helyen fellépett fertőző sertésbetegségek folytán is sok tenyészsertés pusztult el. Igen kevés gondot fordítanak a gazdálkodók a sertések tisztavérben való tenyésztésére, igen sok a zugkan, nagy az elkorcsoso- dási lehetőség, továbbá a vérfertőzés, aminek következtében állományunk ellenállóképessége csökken. Ezeket a hiányosságokat felismerve a vármegyei állat- tenyésztő egyesület több mint egy éve megkezdte a sertések törzskönyvi ellenőrzését, melynek eredményeképpen ma 92 v
