Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1948. január-december (3. évfolyam, 1-14. szám)
1948-05-31
azérinti csökkentett mennyiségben a „TETEOSz“ tejüzemen keresztül biztosítja. 7. Kényszervágás. , A március hónapban kimutatott kényszervágások számához viszonyítva április hónapban is igen magas arányú kényszervágási esetet jelentettek be. A kényszervágás oka április hóban is a leggyakoribb esetben a csontlágyulás állatmegbetegedés volt. Az állatorvosok jelentése szerint a csontlágyu- lásos megbetegedés még a téli gyengébb takarmányozás kihatásának tudható be. Kényszervágások magas száma arra is visszavezethető, hogy az erős - ellenőrzés arra inti az állattartókat^ hogy a valóban megbetegedett állatokat bejelentsék, illetve közvágóhídon történő levágásra beszállítsák. A mégis előfordult esetekben és tet- tenért állattartókkal szemben követett szigorú eljárás a feketevágásokat a legminimálisabbra szorítja, a kényszervágások számának leszorítására a községi elöljáróságokat és hatósági állatorvosokat, husvizsgálókat több ízben felhívtam és fegyelmi eljárást helyeztem kilátásba azokkal szemben, akik indokolatlan esetben is kényszervágást engedélyeznek. 8. A zsírbeszolgáltatás állása. A dézsmazsirok beszolgáltatása az április hó végén, a helyhatóságok felé kiadott felhívásom óta lassú, egyenletes ütemben folyik. A március havi jelentéssel szemben az április hóról összeállított kimutatás emelkedést mutat. Ezzel egyidőben megindult a zsírbeszolgáltatás alóli mentesítés iránti kérelmek áradata. A mentesítést kérelmezők csaknem .kivétel nélkül olyan kisemberek, akik általában 60—100 kiló- gramos sertést vágtak, A kérelmekben foglalt adatokat minden egyes esetben az elöljárósággal kivizsgáltatom. Az eredmény ezek után is legtöbb esetben az, hogy az előírt zsírmennyiséget a fennforgó méltánylásé szempontok alapján el kell engednem. A kiadott vágási engedélyek magas száma is azt mutatja, hogy magánfogyasztásra levágott sertések közül csak nagyon kevés az olyan, melyet vágási engedély nélkül vágtak volna le. Av sertésvágók viszont abban reménykednek, hogy átlagos súlyon alul, legtöbb esetben eleség hiány miatt levágott sertéseik utáni zsírbeszolgáltatást úgyis elengedik. A beszolgáltatás Miorgalmazásának eredményeként az elmúlt hónapban 79 százalékról 86 százalékra emelkedett a magán- fogyasztás utáni zsírbeszolgáltatás, míg a közfogyasztás utáni beszolgáltatás 91 százalékról 92 százalékra emelkedett. A hátralék behajtása itt lassan halad, mert a hátralékok mé£-a vágási idény elejéről származnak, amikor a zsírbegyűjtés nem volt kellően megszervezve. Az utóbbi hónapokban hatósági zsírbeszolgáltatással hátralékban lévő húsiparosnak újabb vágási engedélyt nem adott ki a községi elöljáróság. Ez azonban sok esetben nem vezetett eredményre. A 86 százalékos beszolgáltatás! arányt javítja az a körülmény is, hogy a hátralékból levonandó még a vármegye területén elengedett zsírmennyiség, ami a jelentés ősz szeállításának időpontjában 1753 kilogramot tesz ki. Ez a mennyiség a folyó hóban még emelkedni fog. 9. Malomellenőrzés. Jelentem, hogy 1948. évi április hó folyamán malmi szabálytalanság miatt 17 esetben róttam ki pénzbírságot 6350.— forint összegben. Bűnvádi, illetve kihágási feljelentést ezen idő alatt nem tettem. 'N 10. Marónátron kiutalás. Az anyag- és Árhivatal kiutalásának megfelelően 1948. évi április hónapjában — alábbi részletezés szerint — 48 q marónátron került kiutalásra. Gyula megyei város 10 q, Békési járás 10 q, Orosháza város és járás 28 q. Cukor- és sóellátásban nehézségek nincsenek. Talpalási utalvány szükségletet községek csak elvétve jelentenek, a jóidő beálltával előállott útviszonyokra tekintettel. Burgonyaellátás terén a vármegye részére kiutalt 5 vagon burgonya csak némileg enyhítette a szükségletet. Újabb kiutalásra remény nincs. A vármegye húsellátása nem kielégítő. A sertésforgalom ugyan szabad, de a magas árak miatt közfogyasztásra történő sertésvágások száma nagyon megcsökkent. A marhavágások utalványhoz vannak kötve, viszont- 43 -
