Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1948. január-december (3. évfolyam, 1-14. szám)
1948-05-31
len 236 dohány 209 gyapot 15 lucerna 6.218 vöröshere 3% zabosbükköny 2.589 csalamádé 1.426 tavaszi takarmánykeverék 855 egyéb szántóföldi növény 1.247 A vetési munkálatok még folynak előreláthatólag a vármegye területén bevetetlen terület nem fog maradni. A traktorok munkája a tavasz folyamán meglehetősen kevés volt, szántásra váró területeket főleg igaerővel szántották fel, traktorok főleg a rizstelepeken munkál kodtak. „ Április hó folyamán kiadásra került a mezőgazdasági üzemanyagjegy kiadását és felhasználását szabályozó kormányrendelet, mely szerint a jövőben csak szántásra és eséplésre szolgáltatható ki adómentes mező- gazdasági üzemanyag, minden más mezőgazdasági célra csak adózott üzemanyag szolgáltatható ki jegyrendszer alapján. A termelési bizottságok az elmúlt negyedévben főleg a tavaszi vetőmagakciók lebonyolításában tevékenykedtek és április hó folyamán az eleki termelési bizottság újjáalakítása vált szükségessé. Nagyban megkönnyíti a termelési bizottságok jövőbeni munkáját az a tény, hogy május 1-i hatállyal a vármegye húsz községébe gazdajegyzőt nevezett ki a Föld- mívelésügyi Miniszter. A gyulai járás területén Gyulavári, Doboz, Kétegyháza és Újkígyós községekben, az orosházi járás területén Pusztaföldvár, Csorvás, Nagyszénás és Gádoros községekben, a szarvasi járás területén Öcsöd, Kondoros, Csabacsüd, Békés- szentandrás községekben, a gyomai járás területén Endrőd községben, a szeghalmi járás területén Körösladány, Füzesgyarmat, Vésztő és Bucsa községben, a békési járás területén Békés, Mezőberény és Köröstar- csa községbe került gazdajegyző. A kinevezett gazdajegyzők május hó 7-én a hivatali esküt letették, szolgálatukat megkezdték. Két gazdajegyző kinevezését nem fogadta el, míg négy szolgálattételre ezideig még nem jelentkezett. A kinevezett gazdajegyzők közül gyakorlati gazda 8, szakiskolás 4, érettségizett gazda 4, okleveles gazda 4. Állattenyésztési vonatkozásban jelentem, hogy március hónapban megtartott tavaszi mezőgazdasági kiállításokra és tenyészállatvásárokra a vármegye állattenyésztő gazdái 25 darab tenyészbikát és 20 darab tenyészkant szállítottak fel, mely tenyészállatok a díjazás során jó eredményt értek el és igen jó áron kerültek értékesítésre. A kiállításon nyert tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a vármegye állattenyésztési nívója egyes dunántúli vármegyék színvonalát még nem érte el. Vármegyei Állattenyéstési Alap a mezőgazdasági kiállításon 20 darab bikát és 4 darab tenyészkant vásárolt, összesen 175.442 forint értékben. A vásárlásokhoz 110.000 forint állami hozzájárulásban részesült a Vármegyei Állattenyésztési Alap, melyből 80.000 forint mint kölcsön visszafizetendő. Az állandó apaállatvásárlások ellenére is a vármegye területén még mindig tekintélyes apaállathiány mutatkozik, aminek kiküszöbölése anyagi nehézségek miatt csak rendkívül vontatottan történhet meg. A tenyészállatdíjak befizetésében bár némi javulás tapasztalható, azonban még mindig nem olyan ütemben történnek a befizetések, amilyen mértékben az kívánatos lenne. A hároméves terv állatakciói során anyagi fedezet hiányában a szarvasmarha felvásárlás egyelőre szünetel, a sertés és juhakció azonban továbbra is folyik. A tejüzemek forgalma alacsony, gazdák a tejet a hivatalos áron csak kis hányadát hajlandók beszolgáltatni, mert a zugpiac 2 forintos tejárat is biztosít. Ennek a letörésére radikális intézkedésekre lenne szükség, mert a tejüzemek forgalma fenti tény miatt állandóan csökken. A legelőérdekeltségek pénzhiány következtében a tavaszi kihajtás előtti legelőjavítási és karbantartási munkálatokat csak részben hajtották végre. A füvezet a kedvező időjárásra feljavult, úgyannyira, hogy közepes fűtermést remélhetünk és a legelők jószágtartó képessége jobb lesz a múlt évinél. A fűbérekkel kapcsolatban voltak zavarok, ugyanis az egységes fűbér megállapítás megtörténte előtt az érdekeltségeknek nem vo|t szabad a fűbéreket beszedni. Ezzel kapcsolatban több legelőérdekeltség-
