Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1948. január-december (3. évfolyam, 1-14. szám)

1948-05-31

részéről olyan aggályok merültek fel, hogy amennyiben kihajtáskor a fűbéreket nem szedik be, úgy azt később az állattulajdo­nosokon behajtani alig lehet. Több helyen a rendelet ellenére a díjak beszedését meg­kezdték. A vízhasználati engedélyezési eljárás túlnyomórészben megtörtént. Az eljáró ha­tósági szerveket elsősorban az a cél vezette, hogy a kiadandó vízjogi engedélyeket főleg az arra rászoruló kisemberek v kapják meg és a nem földmíveléssel foglalkozó tőkések erről a területről mihamarabb kiszoruljanak. A mezőgazdasági munkanélküliek szá­ma a tavasz folyamán igen tekintélyes volt, azonban a meginduló mezőgazdasági mun­kálatok ebben a kérdésben enyhülést hoz­tak. Igen nagy segítséget jelentett az ármen­tesítő társulatok.és az államépítészeti hiva­tal által adott tekintélyes munkaalkalom, melynek során nagyszámú mezőgazdasági munkanélküli keresethez juthatott. A mezőgazdasági muukaversenyek szer­vezése, megindítása április hó folyamán a vármegyében is megkezdődött. A vármegyei versenybizottság megalakulását követően a községekben is megalakulták, illetőleg meg­alakulóban vannak a versenybizottságok. Megállapítható azonban az, hogy sokan nem érzik át a munkaversenyek jelentőségét és a benne rejlő építő erőt. Ennek tulajdonít­ható az, hogy a munkaversenyek szervezése a vármegye egyes helvein nem folyik a megkívánt élénk ütemben. Az elmúlt évnegyed alatt a békésvár­megyei gazdasági felügyelőség beosztásában személyi változások voltak, melynek során a Földmívelésügyi Miniszter fjr Csidér Bá­lint áll. gazd. felügyelőt Battonyáról Gyu­lára, Bölönyi Imre áll. gazdasági felügyelőt Gyuláról Esztergomba helyezte át. Dr. Dom­bos Kálmán áll. gazdasági felügyelő, hiva­talvezetőt ^szolgálati beosztása alól május 6-án felmentette. B) Állategészségügy s A fertőző állatbetegségek szempont­jából az elmúlt évnegyed általában kedve­zőnek mondható. Kivételt képez a veszett­ség, amely szokatlan mértékben nyert meg­állapítást a vármegye egész területén. A betegség elterjedésének kétségkívül az az oka, hogy az elmúlt évi kötelező eboltá­sokra az ebeknek igen kis százalékát ve­zették elő és az oltatlanul maradt ebek voltak a fertőzés kútforrásai. Nemcsak ebek és macskák estek áldozatul a veszettségnek, hanem nagyszámú egyéb hasznos háziállat, ló, szarvasmarha, kecske, sertés is elpusztult. A földmívelésügyi miniszter Békés vármegye egész területére elrendelte a veszettség elleni kötelező eboltást, ami most van folyamat­ban és remélhető, hogy a szomorú példák hatása alatt ez évben lényegesen kevesebb eb marad oltatlanul és lényegesen fog csök­kenni a veszettség okozta kár is. Á hároméves állategészségügyi terv keretében végrehajtás alatt álló, az egypatás állatoknak tenyészbénaságra és takonykórra történő általános vérvizsgálata vármegyénk­ben a gyomai, szarvasi, szeghalmi és oros­házi járásokban és Orosháza m. városban történt ezideig meg. Vizsgálat alá került összesen : 21.408 db egypatás állat, melyek közül tenyészbénaság szempontjából pozi­tiven reagált 169 db ló, míg takonykórra pozitív reakciót 6 db ló adott. A tenyész- béna mének ivartalanítás, kancák állandó bélyeggel való megjelölés által záratnak ki a további tenyésztésből. A takonykórban beteg állatok pedig állami kártalanítás mel­lett kerülnek leölésre. A békési járásban május h6 folyamán, Békéscsabán pedig jú­nius havában fog megtörténni az általános vérvétel. A vérvizsgálat eredménye Békés vármegyében sem kedvezőtlenebb az orszá­gos átlagnál, mivel a tenyészbénaságban beteg állatok száma nem haladja meg a 0 79 százalékot, míg takonykor szempont­jából az országos átlagnál sokkal kedvezőbb. A sertésbetegségekről ezúttal is- ked­vező jelentésem. Sertéspestis jelentésem időtartama alatt nem lett mégállapítva, mig az őszi erős sertésorbánc járvány megszűnt­nek tekinthető. Baromfibetegségek közül a tyúktyphus okozott lényeges veszteséget a fertőzött tenyésztojások és napos csibék által köz­vetített fertőzés következtében. A typhus elleni védekezés hathatós eszköze ha a nagy- közönség csak államilag ellenőrzött tenyé­szetekből vásárol napos csibéket, ahol a tenyészállatok állandó vérvizsgálati ellenőr­zés alatt állanak. Az elmúlt év száraz időjárása követ­keztében a silány minőségű takarmány mész- és vitaminszegény volt, ennek követ­keztében számottevő veszteséget okozott,- 37 -

Next

/
Thumbnails
Contents