Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1947. január-december (2. évfolyam, 1-14. szám)
1947-02-24
tavaszi szántási és vetési munkálatok menetét, hogy azok — kedvező időjárást feltételezve — legkésőbb május hó közepéig befejezhetők legyenek. Az őszi rendes apaállatvizsgálatok december hó végén befejeződtek. Köztenyésztésre jogosító igazolványt adtak ki 53 db telivér szimenthaJi, 1 db szimeníhali, 218 db magyar tarka, 1 db borzderes és 1 db magyar fajta tenyészbikára. Bikáknál összesen kiadtak 274 db köztenyésztésre jogosító igazolványt. Felsorolt tenyészbikákból társulati tulajdonban van 25, vármegyei tulajdonban van 83, községi tulajdonban 26 és magántulajdonban 140. Köztenyésztésre jogosító igazolványt kiadtak 164 mangalica, 25 jorksirei, 33 berkschirei, 3 cornwall tenyészkanra. Összesen 226 tenyészkanra adták ki köztenyésztésre jogosító igazolványt. Felsorolt tenyészkanokból társulati tulajdonban van 10, vármegyei tulajdonban van 89, községi tulajdonban 20 és magántulajdonban 107 darab. A-vármegyében tenyésztésre figyelembe vehető tehenek és üszők számát összeadva és ezt a számot viszonyítva a köztenyésztésre engedélyezett bikák számához, a hiányzó bikák száma 115. A vármegyében tenyésztésre figyelembe vehető kocák és kocasüldők számát összeadva és ezt a számot viszonyítva a köztenyésztésre engedélyezett kanok számához a hiányzó kanok száma 351. Az állattenyésztési alap részére december 20-án Orosházán és környékén 15 db, január 29-én pedig a békéscsabai és a békési határban 13 db tenyészbikát vásároltunk meg 3500 forintos átlagárban. Az árak 2000 és 5200 forint között ingadoztak. Az árak megállapításánál teljes egészében figyelembe vettük a megvételre kerülő tenyészállat külső és belső tulajdonságait. Állattenyésztésünk súlyos helyzetben van. Rendkívül nagy az abrak- és szálasta- karmány Ínség. A bárom hónappal ezelőtt megrendelt és kifizetett 1600 q olajpogácsa darának ezideig csak fele érkezett le. A késés oka állítólag vagon- és szénhiány. A vármegyei állattenyésztési alap még meglévő apaállatállománya végpusztulásnak van kitéve, mert a városoktól, községektől, legeltetési társulatoktól az abraktakarmányt termő területeket a földreform során igénybevették és az augusztusban meginduló községi (városi) háztartásokban érthető okok miatt még nincs elegendő pénz a szükséges abrak- és szálastakarmány megvásárlására. Ahol a pénz meg is lenne, ott sem tudják a vásárlásokat végrehajtani, mert sem abraktakarmányt, sem szálás- takarmányt szabadforgalomba kapni nem lehet. A helyzet megmentése érdekében kérelmet nyújtott be a Közellátási Minisztériumhoz, amelyben a vármegyei apaállatok részére 700 q zab. 700 q tengeri és 200 q árpa kiutalását kértem a kötött készletekből. A Közellátásügyi Minisztérium a kérelmet elutasította azzal a kifogással, hogy az apaállatok részére szükséges takarmányt már egyszer visszahagyta és semmiképen sincs módjában ilyen célra a kötött készletekből abraktakarmányt kiutalni. Természetes, hogy a Közellátási Minisztériumnak ez az álláspontja téves, mert abraktakarmányt legfeljebb a magántulajdonban levő apaállatok részére hagytak vissza és semmiesetre sem a vármegyei, községi és társulati tulajdonban levő apaállatok részére. A kivetett tenyészállatdíjaknak ezideig csupán 15 százaléka folyt be. Ebből a befolyt összegből hajtottuk végre a fentemlí- tett tenyészbika beszerzéseket. Az egyes községek (városok) csak annyi vármegyei apaállatban részesülnek, amilyen mértékben az általuk befizetett tenyészállatdíjakból apaállat vásárolható. A vármegye területéről január hónapban négy, február hónapban pedig eddig 10 vágón vágómarha kiszállítására érkezett engedély. A megye területén megtartott állatvásárok a megszabott árakon aluli árlemorzsolódásokról tanúskodnak. Szomorú jelenség ez a földmivelő társadalomra, mert a megélhetési lehetősége ezáltal is súlyosbodik. A takarmányinség miatt értékesítésre kerülő állatok eladási lehetőségének biztosítása azért is sürgős, mert a földmives lakosság másból pénzt előteremteni nem tud és így pénz hiányában a gazdasági eszközök télen való kijavítása nem hajtható végre, ami annyit jelent, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez a gazdák nem tudnak kellőképen felkészülni. A tejüzemek működése általánosságban kielégítő. A tejforgalom alacsony, pl. Csorvá- son a tejüzem napi forgalma 30—50 liter, mig Békéscsabán a 3 tejüzem napi forgalma együttvéve sem éri el a 200 litert. Ennek 45 —
