Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1947. január-december (2. évfolyam, 1-14. szám)

1947-02-24

tavaszi szántási és vetési munkálatok me­netét, hogy azok — kedvező időjárást fel­tételezve — legkésőbb május hó közepéig befejezhetők legyenek. Az őszi rendes apaállatvizsgálatok de­cember hó végén befejeződtek. Köztenyész­tésre jogosító igazolványt adtak ki 53 db telivér szimenthaJi, 1 db szimeníhali, 218 db magyar tarka, 1 db borzderes és 1 db magyar fajta tenyészbikára. Bikáknál össze­sen kiadtak 274 db köztenyésztésre jogosító igazolványt. Felsorolt tenyészbikákból tár­sulati tulajdonban van 25, vármegyei tulaj­donban van 83, községi tulajdonban 26 és magántulajdonban 140. Köztenyésztésre jo­gosító igazolványt kiadtak 164 mangalica, 25 jorksirei, 33 berkschirei, 3 cornwall te­nyészkanra. Összesen 226 tenyészkanra ad­ták ki köztenyésztésre jogosító igazolványt. Felsorolt tenyészkanokból társulati tulaj­donban van 10, vármegyei tulajdonban van 89, községi tulajdonban 20 és magántulaj­donban 107 darab. A-vármegyében tenyésztésre figyelembe vehető tehenek és üszők számát összeadva és ezt a számot viszonyítva a köztenyész­tésre engedélyezett bikák számához, a hi­ányzó bikák száma 115. A vármegyében tenyésztésre figyelembe vehető kocák és kocasüldők számát össze­adva és ezt a számot viszonyítva a közte­nyésztésre engedélyezett kanok számához a hiányzó kanok száma 351. Az állattenyésztési alap részére decem­ber 20-án Orosházán és környékén 15 db, január 29-én pedig a békéscsabai és a bé­kési határban 13 db tenyészbikát vásárol­tunk meg 3500 forintos átlagárban. Az árak 2000 és 5200 forint között ingadoztak. Az árak megállapításánál teljes egészében figye­lembe vettük a megvételre kerülő tenyész­állat külső és belső tulajdonságait. Állattenyésztésünk súlyos helyzetben van. Rendkívül nagy az abrak- és szálasta- karmány Ínség. A bárom hónappal ezelőtt megrendelt és kifizetett 1600 q olajpogácsa darának ezideig csak fele érkezett le. A ké­sés oka állítólag vagon- és szénhiány. A vármegyei állattenyésztési alap még meglévő apaállatállománya végpusztulásnak van kitéve, mert a városoktól, községektől, legeltetési társulatoktól az abraktakarmányt termő területeket a földreform során igény­bevették és az augusztusban meginduló községi (városi) háztartásokban érthető okok miatt még nincs elegendő pénz a szüksé­ges abrak- és szálastakarmány megvásár­lására. Ahol a pénz meg is lenne, ott sem tudják a vásárlásokat végrehajtani, mert sem abraktakarmányt, sem szálás- takarmányt szabadforgalomba kapni nem lehet. A helyzet megmentése érdeké­ben kérelmet nyújtott be a Közellátási Mi­nisztériumhoz, amelyben a vármegyei apa­állatok részére 700 q zab. 700 q tengeri és 200 q árpa kiutalását kértem a kötött kész­letekből. A Közellátásügyi Minisztérium a kérelmet elutasította azzal a kifogással, hogy az apaállatok részére szükséges takarmányt már egyszer visszahagyta és semmiképen sincs módjában ilyen célra a kötött készle­tekből abraktakarmányt kiutalni. Természe­tes, hogy a Közellátási Minisztériumnak ez az álláspontja téves, mert abraktakarmányt legfeljebb a magántulajdonban levő apaál­latok részére hagytak vissza és semmiesetre sem a vármegyei, községi és társulati tulaj­donban levő apaállatok részére. A kivetett tenyészállatdíjaknak ezideig csupán 15 százaléka folyt be. Ebből a be­folyt összegből hajtottuk végre a fentemlí- tett tenyészbika beszerzéseket. Az egyes községek (városok) csak annyi vármegyei apaállatban részesülnek, amilyen mértékben az általuk befizetett tenyészállatdíjakból apaállat vásárolható. A vármegye területéről január hónap­ban négy, február hónapban pedig eddig 10 vágón vágómarha kiszállítására érkezett engedély. A megye területén megtartott ál­latvásárok a megszabott árakon aluli árle­morzsolódásokról tanúskodnak. Szomorú jelenség ez a földmivelő társadalomra, mert a megélhetési lehetősége ezáltal is súlyos­bodik. A takarmányinség miatt értékesítésre kerülő állatok eladási lehetőségének bizto­sítása azért is sürgős, mert a földmives la­kosság másból pénzt előteremteni nem tud és így pénz hiányában a gazdasági eszközök télen való kijavítása nem hajtható végre, ami annyit jelent, hogy a tavaszi mezőgaz­dasági munkák elvégzéséhez a gazdák nem tudnak kellőképen felkészülni. A tejüzemek működése általánosságban kielégítő. A tejforgalom alacsony, pl. Csorvá- son a tejüzem napi forgalma 30—50 liter, mig Békéscsabán a 3 tejüzem napi forgalma együttvéve sem éri el a 200 litert. Ennek 45 —

Next

/
Thumbnails
Contents