Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1947. január-december (2. évfolyam, 1-14. szám)
1947-02-24
oka a tej- és tejtermékek egymáshoz viszonyított ármegállapításában található. Természetes, hogy nem hajlandó a gazda a kötelező tejmennyiséget sem beszállítani a tejüzembe akkor, amikor ott 100 liter tejért csak 60 forintot kap és ugyanakkor azt vajjá és soványtúróvá feldolgozva a piacon hatóságilag megállapított áron történő értékesítés esetén is azért 110—120 forintot kap. A külső mezőgazdasági munkák — kivéve a fakitermelést, gallyazást, a szálastakarmányoknak (szalmának, tegeriszárnak) a tanyavilágból a községbe, városba való szállítását — teljes egészében szüneteltek. Eltekintve egyes alkalmi munkáktól, a munkások foglalkoztatása szünetelt. A vármegye területén nincs olyan üzem, ahol a munkanélkül álló mezőgazdasági munkásságot foglalkoztatni lehetne. Ezenkívül az állandó nagy hideg miatt megindított közmunkákat abba kellett hagyni. A vármegye területén a hivatalos fakitermelési munkálatok nem indultak meg. Az érdekelt munkások a munkabéreket nem fogadták el, holott a szegedi Erdőigazgatóság azokat saját hatáskörében felemelte. A pósteleki erdőben békéscsabai munkások megkezdték ugyan a fakitermelést, de a rendkívüli hideg idő miatt azt abba is hagyták. A mezőgazdasági napszámbérek a következőképen alakultak: férfiaknál élelmezés nélkül 10—12, nőknél 8—10 forint. Élelmezés mellett a fenti napszámbérek 2—3 forinttal csökkenek. A gazdasági munkaközvetítő irodákban a munkáskartotékrendszer felfektetésén dolgoznak. Egyes községekben már elkészültek vele, viszont van olyan község is, ahol ezt a munkátmég meg sem kezdték. Ugyanis a Fékosz Központja a szükséges nyomtatványokkal nem tudja az irodákat ellátni és a munkakészség hiánya mellett ez is hozzájárul ahoz, hogy lassan halad a munkáskartotékok kiállítása. Az irodákban túlkapások még mindig előfordulnak. Legutóbb az orosházi gazdasági munkaközvetítő iroda vezetője pl. elrendelte a feles és haszonbérlet, valamint más részesbérletek szerződésének kötelező bemutatását. A Földmüvesszövetkezetek működésében érdemleges javulás nem tapasztalható. Termelési tevékenységük minimális. A tulajdonukba jutott gépek kihasználása a legtöbb helyen nem kielégítő. Lényeges gazdatársadalmi megmozdulások nem voltak. Orosházán a Parasztszövetkezet tartotta meg alakuló ülését. End- rődszentlászlón 30 taggal megalakult a Föld- mivesszövetkezet. Ezzel kapcsolatban ismételten kifejezésre kell juttatni, hogy a szövetkezeti élet terén még nagyon szükségesnek mutatkozik a tervszerű és szervezett elméleti és gyakorlati oktatás. INincs elég képzett szövetkezeti szakember. A földmives társadalom körében állandóan az árkérdés van felszínen. A gazdasági életben mutatkozó zavarok okát az árak aránytalanságában látják a gazdák. Az aránytalan árakban látják egyébként munkájuk leértékelését és a mezőgazdaság fel- emelkedésének egyedüli akadályát. Kétségtelen, hogy egészségesebb agrárolló esetén a mezőgazdasági termelés hamarább elérné régi nívóját. A magas ipari árak lemorzsolódása csigalassúságú és figyelembe alig vehető. A földmives lakosság közszükségleti cikkeket, ruhát, lábbelit beszerezni alig képes. A beszolgáltatással egybekötött textilakció sem tud a gazdaközönség ruhátlanságán számottevően segíteni. Súlyosan sérelmezi a gazdaközönség a falusi iparosok közelmúltban rendeletben szabályozott munkadíját, így különösen megfizethetetlennek tartják a bognár munkáknak megállapított árát. A törekvő és rátermett új gazdáknak egyrésze kölcsönös megsegítés alapján a régi gazdákkal összefogva végezte el az őszi szántási és vetési munkálatokat. Másik része szántási hitelben részesült és traktorral szántotta fel kapott földjét. Szükség esetén iga és gépi erőket vezényeltek ki a termelési bizottságok az új gazdák földjeinek felszántására. Vetőmagban is elsősorban az új gazdák részesültek. Igen szépszámmal vannak azonban az új gazdák között olyanok is, akik a kapott föld megmunkálásáról, vagy idejében történő megmunkálásáról nem gondoskodnak. A téli gazdasági tanfolyamok működnek és egyes helyeken hamarosan be is fejeződnek. A vármegye területén ezenkívül külön állattenyésztési tanfolyamokat is rendeztek. Tartottak külön baromfitenyésztési és tejgazdasági tanfolyamokat is. Általában megállápítható, hogy a tanfolyamok iránt nincs meg a szükséges érdeklődés. — 46
