Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1947. január-december (2. évfolyam, 1-14. szám)
1947-02-24
zalékát készpénzfizetés mellett kellene juttatni az igényjogosultaknak. A Földmiv elésügyi Minisztériumnak az a tervezett akciója, hogy cseretengeriért, cserebúzáért, illetve csererozsért zab és árpavetőmagot juttat, érdemleges eredményre nem vezet és már most számolni kell azzal, hogy az így kilátásba helyezett 20 waggon zabot és 10 waggon árpát csak abban az esetben lehet kiosztani, hogyha azt felerészben kölcsön, felerészben pedig készpénzfizetés mellett lehetne kiosztani. A helyzet ugyanis az, hogy azok, akik zab és árpavetőmagra rá vannak utalva, cseretengerivel, cserebúzával és csererozzsal nem rendelkeznek, azok pedig, akik esetleg a felsorolt csereterménnyel rendelkeznének, nincsenek ráutalva arra, hogy állami támogatással zab- és árpavetőmaghoz juttassák őket. A fentieken kívül Békésvármegye területére állami támogatással való kiosztásra igényeltek 3.000 q tengeri vetőmagot, lehetőleg rövid tenyészidejűt, mert az igényjogosultak legnagyobb része a tengeri után búzát vet és csakis abban az esetben tudja földjét megfelelően az őszi búza alá előkészíteni, ha az elővetemény korán lekerül. A tengeri vetőmagakció lebonyolítását kész- pénzfizetéssel kellene végrehajtani. A lucerna vetésterület emeléséhez az újonnan földhözjuttatottaknál lucerna-vetőmagakció lebonyolítása kívánatos volna annál is inkább, mert biztosan termő szálastakarmány növény nincs és csakis a lucernatermő terület fokozásával várhatjuk a szálastakarmány Ínség eredményes leküzdését. A lucernatermesztés kellő mértékű felkarolása által egyszerre három legnagyobb bajunkon segíthetnénk éspedig az igahiányon, a szerves trágyahiányon és a szálastakarmány hiányon. Figyelembe véve a vármegye traktorállományának eloszlását és rendelkezésre álló igaerőt, a tavaszi szántások alkalmával a traktorszántás különös jelentőséggel bír Gyulavári, Doboz, Elek, Vésztő, Szeghalom, Körösladány, Füzesgyarmat és Gyoma községekben. Ezekben a községekben a rendelkezésre álló fogaterővel a tavaszi szántási és vetési munkálatokat május hó 20-ig mintegy 60 tavaszi munkanap alatt csak akkor tudjuk zavartalanul elvégeztetni, ha a traktorokat fokozott mértékben állítjuk be a tavaszi szántási és vetési munkálatok elvégzésére. Ehhez pedig olyan felsőbb rendelkezésre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a traktorokat kirendelhessük és a kirendelésnek ha kell, a rendőrség a legrövidebb időn belül foganatot is szerezzen. Minthogy az újonnan földhözjuttatottaknál kell elsősorban traktornak szántani, felmerült a szükségessége a tavaszi szántási hitel folyósításának. A számítások szerint mintegy 20000 kát. hold megszántásáról van szó, amelynek finanszírozásához á 30 forint, összesen 600.000 forint hitelösszegre lesz szükség annál is inkább, mert ahol a traktorokkal kell a tavaszi szántási munkálatot elvégeztetni, ott a gazdaközönség igaerő ellátottsága is gyenge és így fogaterő megsegítésre építeni nem lehet. Figyelembe véve a vármegyében rendelkezésre álló igáferő létszámot, (2-es lófogat, 1-es lófogat, csikófogat, ökörfogat, bivajfogat és tehénfogat) az, fogaíerő redukált lófogatokban kifejezve 9.386 redukált lófogatnak felel meg. A tavaszi szántási és vetési munkálatok elvégzéséhez a terv szerint 646.274 redukált lófogat munkanap szükséges. Erre fedezet 35—60 tavaszi munkanap alatt 512.084 redukált lófogat munkanap. A szükséglet és a rendelkezésre álló lófogaterő teljesítménye között mutatkozó különbözeiét kiegyenlíti a traktorok tavaszi munkateljesítménye 30.809 redukált lófogai munkanappal és a tavaszra elvégzett ősziszántás redukált lófogat munkanapokra átszámított egyenértéke 93.636 redukált lófogat ’ munkanappal. Egybevetve az egyes járások községein belül mutatkozó fogaterő többletet; illeve hiányt, mutatkozik két megyei városnál és öt járásnál 9.778 redukált lófogat munkanap többlet, mig a gyulai és a szeghalmi járás területén mint hiány 5.606 redukált lófogat munkanap. Az összes ténykörülmények* gondos mérlegelése alapján különös gondját kell képezze a községi termelési bizottságnak, a járási, városi gazdasági felügyelőknek, a várna, gazdasági felügyelőségnek és különösképen a várra, termelési miniszteri biztosi szolgálatot ellátó gazdasági felügyelőnek, hogy a felsorolt községekben a tavaszi szántási és vetési munkák menetét figyelemmel kisérje, illetve mindazon intézkedéseket megtegye, amelyek szükségesek az időszerű munkálatok zavartalan menetének biztosításához, vagyis traktorok kirendelésével, esetleg kölcsönös igaerőmegsegítéssel úgy irányítsa a 44
