Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)
1942-09-27 / 49. szám
gégét az 1942. évben 97.074 P. az 1943. évben 134.344 P terheli, tehát az 1943. évben több 37.270 P-vel. A községek közönségét az 1942. évben 346.320 P, az 1943 évben 385.652 P terheli, tehát az 1943. évben több 39.332 P-vel. A vármegyei pótadóból fedezendő hiány az 1942 évben a megyei városokban 6.9% volt, az 1948 évbdn pedig 6.93%, tehát 1943. évben több 0.03%-kal. A községekben a pótadóból fedezendő hiány 1942. évben 10.5% volt, az 1943. évben 10.49%, tehát az 1943. évben kevesebb 0.01%-kal. Az 1943. évi költségvetésnek szorosan a vármegyei egyesitett nyugdíjalapra vonatkozó része az 1942. évivel szemben a következőképen alakul : az 1942. évi szükséglet volt 888.964 P az 1943. évi szükséglet pedig 841.318 „ ' a csökkenés tehát 47.646 P az 1942. évi fedezet volt 79.832 P az 1943. évi fedezet pedig 75.112 „ a csökkenés tehát 4.720 P A fedezetien hiány az 1942. évben 809.132 P volt, az 1943 évben pedig 766.206 P tehát az 1943. évben kevesebb 42.926 P-vel. A hiányból a megyei városok közönségét az 1942, évben 31.690 P terhelte, az 1943. évben pedig 25.049 P terheli, tehát az 1943. évben kevesebb 6.641 P-vel. A községek közönségét az 1942. évben 777.442 P terhelte az 1943. évben 741.157 P, tehát az 1943. évben kevesebb 36,285 P-vel. A vármegyei pótadóból fedezendő hiány a városokben az 1942. évben 2.2% volt, az 1943. évben pedig 1.29% lesz: a községekben az 1942. évben 23.6*/o volt, az 1943. évben pedig 20.15 százalék lesz. Tehát az 1943. évre a csökkenés a megyei városoknál 0.91 százalék, a községeknél pedig 3.45 százalék l*sz. Az alapok költségvetésénél a „Kato- nabeszállásolási alap“ 1942. évi szükséglete 22.220 P volt és ugyanannyi az 1943 évi szükséglet összege is. A fedezet az 1943. évben is az előző 1942. évinek megfelelően 5.600 P lesz. A fedezetlen hiány az 1943. évben 16.620 P, ami egyezik az előző 1942. évi hiánnyal. A vármegyei pótadó az 1942. évben a megyei városokban és a községeken egyaránt 0.4 százalék volt, az 1943 kJ évben pedig 0.29 százalék lesz, a csökkenés tehát 0.11 százalék lesz. Végeredményben tehát az 1943. évi költségvetés — figyelembevéve a vármegyei háztartási, egyesitett nyugdij és ka- tonabeszállásolási alapok együttes összegeit — az 1942. évivel szemben a következőképen alakul: az 1942. évi szükséglet volt 1.386.193 P az 1943. évi szükséglet pedig 1.417.271 „ az emelkedés tehát 31.078 P az 1942. évi fedezet volt 117.047 P az 1943. évi fedezet pedig 114.449 „ a csökkenés tehát 2.598 P az 1942. évi fedezetlen hiány volt 1.269.146 P az 1943 évi fedezetlen hiány pedig 1.302.822 „ az emelkedés tehát 33.676 P A hiányból a megyei városok közönségét 1942. évben 133.744 P terhelte, az 1943. évben pedig 165.127 P fogja terhelni, tehát az 1943. évben 31.383 P-vel több; a községek közönségét az 1942. évben 1.135.402 P terhelte, az 1943. évben pedig 1.137.695 P fogja terhelni, tehát az 1943. évben több 2.293 P-vel. A vármegyei pótadóból fedezendő hiány a megyei városokban az 1942. évben 9.5 százalék volt, az 1943. évben pedig 8.51 százalék lesz, tehát az 1943. évben kevesebb 0.99 százalékkal; a községekben az 1942. évben 34.5 százalék volt, az 1943. évben pedig 30.93 százalék lesz, tehát az 1943. évben legkevesebb 3.57 százalékkal. Megállapítja a törvényhatósági bizottság, hogy a költségvetés összeállítása során az előirt legmesszebbmenő takarékosság elve érvényesült, azonban az előirányzott tételekre a közigazgatás zavartalan menetének biztosítása érdekében feltétlenül szükség van. Az ekként összeállított és bemutatott költség előirányzatot a törvényhatósági bizottság a maga részéről elfogadja és a részletek tekintetében ae alábbiak szerint határoz: I. Fejezet Háztartási alap A költségvetés I. és II. rovatán az 1924. évi 160.224. B. M. illetve a 93.208— 1925. B. M. számú körrendelet értelmében 342
