Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)

1942-09-27 / 49. szám

«, Békésvármegyébeu rendszeresített és a Belügyminiszter Urnák a 71.700—1931., 72.536—1931., 72.777—1931., 124.147—1924, 82.514—1937., 88.157—1938., 14.149-1939., 4.925—1940., 22.714—1942. számú rendele­téivel megállapított állások vannak feltün­tetve. Az altiszti és szolgaszemélyzet ruhá­zata és egyéb felszerelése cimén a III. ro­vaton a vármegyei altisztek és kisegítő szolgák ruhaszükségletének fedezésére szükséges hitel az 1942. évi 2.550 P-vel szemben 3.000 P-re emelkedett, vagyis az előző évi előirányzatnál 450 P-vel több. Ezen hitel 17 altiszt rés?;ére szükséges ru­házat — egyenként 177 P-s egységár ala­pul vétele mellett — beszerzésére szüksé­ges. A hitelkeret emelésére feltétlenül szüksége van, mert az altisztek részére beszerzendő ruházati cikkek beszerzési és előállítási ára nagy mértékben emelkedett. A IV. rovaton a hivatalos helységek bére cimén eddig szükséglet nem merült fel, azonban az 1943. évre 2.000 P hitel beállítása szükséges. Az 1921. évi XIII t. c. végrehajtása tárgyában kiadott 84.251—1923. XIÍ. A. 2. F. M. sz. rendelet 32 § a értel­mében a gaz asági felügyelőség hivatalos helységeinek ellátásáról az illetékes tör­vényhatóság köteles gondoskodni. A vár- megyo szék házában csak 3 kis helységet lehetett biztosítani, ezzel szemben a vár­megyei gazdasági felügyelőségen 12 tiszt­viselő és kisegítő munkaerő dolgozik. Te­kintettel árrá, hogy a vármegyei gazdasági felügyelőség ilyen létszám mellett 3 kis szobában szolgálatát a túlzsúfoltság követ­keztében már egészségügyi okoknál fogva sem tudja ellátni. Ezen oknál fogva kény­telen volt a törvényhatóság a gyulai gróf Almássy kastélyban 4 szobát irodahelysé­gek céljaira kibérelni, amelynek évi bére 2.000 pengő. Az V. rovaton irodai költségek cimén az 1942. évi 57.978 P előirányzat 76.568 P- re emelkedett, vagyis az előző évi elő­irányzatnál 18.590 P-vel több. Ezen emel­kedés rovaton belül az alrovatoknál a kö­vetkezőképen adódik: a csomagszál]itási költségeknél 160 P, sürgős és express pos­tai küldemények dijánál 40 P, írógépek karbantartása és javításánál 300 P, papi­ros és irodai szereknél 6.000 P, távbeszé­lő előfizetési, kapcsolási és vonalfenntar­tási költségeknél 5.000 P, postatakarék­pénztári kezelési költségek és jutalékok­nál 650 P, közigazgatási nyomtatványok­nál 6.000 P, könyvkötési dijaknál 300 P, hír- és szaklapoknál 100 P. Az Itt felsorolt hitelek emelését a következő okok indo­kolják : a csomagszállitási költségeknél azért kellett a hitelt emelni, mert a köz­élelmezéssel, O. M. ügyekkel és egyéb rendkívüli ügyekkel kapcsolatban a cso­magforgalom nagymértékben emelkedett. Emelni kellett az Írógépek karbantartásá­ra és javítására előirányzott hitelt is, mert az írógépek fokozott igénybevételével azok többszöri javítása és a megkeményedett gumihengerek kicserélése szükséges, azon­kívül a javítási munkadijak is emelkedtek. A papiros és irodai szereknél a közigaz­gatási nyomtatványoknál és a könyvköté­szetnél is emelni kellett a hiteleket, mert az irodaszerek és a papir ára, valamint a nyomdai költségek és könyvkötési munka­dijak nagymértékben emelkedtek, azon­kívül a közélelmezés, az O. M. ügyek és egyéb rendkívüli ügyek a papír, irodaszerek és nyomtatványszükségletet majdnem két­szeresére emelték fel. A távbeszélő költ­ségeit is emelni kellett, mert a rendkívüli viszonyokkal kapcsolatban az ügyek sür­gőssége igen sokszor a távbeszélő haszná­latát teszi szükségessé. Sok esetben felsőbb hatósági rendeletet kell telefonon közölni a törvényhatóság területén levő községek­kel. Ilyen esetekben a távbeszélő haszná­latának mellőzése a közigazgatás helyes és zavartalan menetét akadályozná, sőt sok esetben teljesen megbénítaná, márpe­dig a mai rendkívüli viszonyok között el­sőrendű követelmény, hogy a közigazga­tásban zavar és fennakadás ne álljon elő. A VI. rovaton a fűtési és világítási költségek cimén az 1942. évre előirányzott 20.220 P-vel szemben 1943. évre 23.800 P irányoztatok elő, ami az előző évivel szemben 3.580 P többletet jelent. A fűtő­anyag szükségletről a költségvetésnek ezen rovatához egy külön részletes kimu­tatás csatoltatott, melyből kitűnik, hogy a vármegye hány és milyen helységet füt és azok fűtésére mennyi és milyen nemű fű­tőanyagra van szükség. A fűtési költségek­re az 1942. évi hitelhez viszonyítva 2.820 P-vel több hitelre van szükség, mert egy­részt kötőanyag hiányában brikettet nem 343

Next

/
Thumbnails
Contents