Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)
1942-02-14 / 9. szám
szempróba mellett, betegnek bizonyult egy darab ló, mely állami kártalanítás mellett leöleííetett, míg 8 darab fertőzésre gyanús ló, negatív szempróbájukra való tekintettel, zárlat alól feloldattak. A betegséget, eddigi megállapítások szerint az őszi föld- bérletváltozások alkalmával hurcolták be Szolnok vármegyéből. Minden reményünk meg van arra, hogy az egyébként igen veszedelmes betegség" helyhezkötése tökéletesen sikerül. A lóosztályozásokkal megtartott állatorvosi ellenőrzések során a lovak között a rühösség ismét több helyen nyert megállapítást, ami összefüggésbe hozható az állatok gyenge takarmányozásával és hiányos ápolásával. Különös közérdekből fontos, hogy a rühösség elterjedését minden eszközzel megakadályozzuk és a betegek gyógykezelését szorgalmazzuk és a lóállomány kifogástalan egészségi állapotát biztosítsuk. Az elmúlt esztendő rendkívüli módon elterjedt rühösségi járványát sikerült a legszűkebb korlátok közé szorítani. — A gyapjutermeléshez fűződő nagy nemzet- gazdasági érdekekre való tekintettel igyekszünk a juhok között is nagy mértékben elterjedt és íelbecsülheíetben károkat okozó rühösség elleni védekezés terén is minden lehetőt elkövetni és főleg a juhok tökéletes eredményű gyógykezelését biztositó gázkamrák építését tettük lehetővé a törvényhatóság állategészségügyi ebadójából nyújtott segítséggel. Az 1941. évben is, mint az előrelátható volt, a sertés pestis elleni védekezés terén ismét teljes ei’edménnyel végződött a törvényhatóság és az állam által nyújtott sertéspestis elleni propaganda oltások eredménye. Az ebek veszettség elleni kötelező oltásának következménye az, hogy Békés vármegye területén a veszettség egyetlen esetben sem nyert megállapítást. Egyéb fertőző betegségek előfordulása nem haladta meg az elmúlt esztendők hasonló időszakában megszokott mértéket. Sajnálattal állapítom meg, hogy Békés vármegyében is, közelmúltban a baromfiak között több esetben nyert megállapítást az eddig vidékünkön teljesen ismeretlen betegség, a baromfipestis. A járványszerüen terjedő betegség 80%-os elhullásokat is okozhat és félő, hogy nagyob mértékben el fog terjedni. A hatósági intézkedések végrehajtásával igyekszünk minden tudomásunkra jutott esetben a betegség elterjedésének gátat vetni, de a siker első feltétele, hogy a betegséget, vagy annak gyanúját késedelem nélkül bejelentsék. Ha összehasonlítjuk a házi állatok között az 1941. évben bekövetkezett veszteségeket, beleszámítva a fertőző betegségeket is, az 1940. évben történt elhullásokkal, akor igen kedvező képet nyerünk az elmúlt évről. Békés vármegyében 1941. évben elhullott 1110 drb ló (1940.-ben 2291 drb.), 341 drb. szarvasmarha (091), 186 drb juh (101) és 612 drb sertés (4598). A vármegye területén 1941. évben köz- fogyasztásra levágtak 6734 drb. szarvas- marhát, 6161 drb borjut, 1089S drb juhot és 42153 drb. sertést. Az előző év adataival összehasonlítva a köi'ogyasztásra levágott állatok számát, csupán a levágott juhok számában történt lényeges csökkenés, nsig a szarvasmarha, borjú, de különösen a sertések száma egészen elenyésző csökkenést mutat (sertéseknél nem éri el a 4%-ot.) Vasúton és gépkocsin a vármegye területén elszállításra került 3446 drb. ló, 9740 drb. szarvasmarha, 4320 drb. juh, 37.177 drb, hizoít sertés, 12,353 drb. sovány sertés, 11.528 drb. süldő és 5564 drb. malac. A forgalom csupán a hizott sejtéseknél csökkent lényegesen (44'Y0-kal), mig az ösz- szes többi állatfajtáknál emelkedést mutat. A vármegyében több község és város (Békéscsaba, Gyoma, Orosháza) jóváhagyott vágóhid építkezési tervvel rendelkezik, de az építkezések megkezdése, illetve folytatása., egyrészt anyagi fedezet hiányában, másrészt anyaghiány miatt nehézségekbe ütközik, bár kívánatos lenne ezen vágóhidak mielőbbi felépítése. Az állategészségügyi szakszolgálat átlátása ezideig zavartalan volt. IV. KÖZLEKEDÉSÜGY. A kiépített állami és th. kezelésben levő közutak kifogástalan állapotban vannak. A rendkívüli havazás és hófúvás vármegyénk közúti forgalmában komoly zavarokat nem okozott. A vármegye területén 65 drb lóvontaíásu fahóeke van, melyeket a havazás, illetve hófúvás csende-
