Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)
1942-01-04 / 1. szám
hiányában a helyben szokásos árak az irány, adók. 2. Szakképzett kertmunkásnnk kell tekin teni azt, aki valamely kertmunkás iskola elvégzését legalább a munkakönyvében irt igazolvánnyal igazolja A szakképzett kertmunkás legkisebb munkabére 25 százalékkal magasabb, mint a jelen munkabárszabályzattal megállapított gazdasági napszámosok, vagy idénymunkások részére megállapított legkisebb munkabér. 3. Ha a szakképzett kertészt, vagy kerti munkást a munkaadó gazdasági cseléd sze- | gödménriyel szerződtetett, a X. részben foglalt rendelkezések helyett a gazdasági cselédek legkisebb munkabérére vonatkozó és a Xíí. részben foglalt rendelkezéseket kell alkal mazni XI. Kender szakmány munkájára vonatkozó legkisebb, és legnagaobb munkabér. A kender betakatitási munkájáért járó legkisebb szakméngbér kát. holdanként a vár megye egész területén: a) élelmezés mellett 150 kg. búza, b) élelmezés nélkül 180 kg. búza, Legmagasabb szakméngbér: a) élelmezés mellett 170 kg búza, b) élelmezés nélkül 200 kg. búza, Élelmezés kát. holdanként 25 kg. liszt, 15 kg' burgonya, 3 kg. szalonna, 1 kg. só, 1.5 kg. hús. c) Szakmánymunkás a következő munkát tartozik teljesíteni: A kenderkórónak szárvágóval való levágását, ollóba való teregelését, szárítását, legalább egyszeri forgatással, kenderkoró kévébe kötését és kupbarakását. d) Ha a szakmánymunkás a kender lombozását is elvégzi, az esetben a fent inegál lapított bérekhez kát. holdanként 30 kg. búza jár e) A szakmánymunkás a fent előirt munkákat a munkaadó által megkívánt időben és módon tartosik elvégezni XII. Egész béres, gazdasági cselédekre vonatkozó legkisebb évi-bér. 1. Közönséges gazdasági cseléd (béres, kocsis) a) 18 q. gabona, ebből legalább 14 q kenyérgabona, b) 1800 n. ől földjárandóság megszántva, amelyből a tengeriföld 1200 a. ölnél kevesebb nem lehet. c) A nős cseléd részére egy tehéntartás és borjának tartása elválasztásig (a szokásos életfenntartó takarmányozás mellett). A nőtlen cseléd részére napi 1 liter tej. Ha a nőtlen cseléd családfenntartó részére tehéntartás jár. d) Egy auyasertés és egy évi szaporulatának legelőn tartása. e) Baromfitartás, 6 drb. tyúkra, szaporu latával és egy kakasra vonatkozóan legelőn, vagy ház körül. /) Tüzelő járandóság: legalább 18 q. darabosszén, vagy legalább 6 iirmérer kemény hasábfa, vagy 8 iirmérer kemény 5 9 cm. átmérőjű dorongfa, vagy legalább 12 ürméter kemény 2—5 cm átmérőjű botfa, vagy legalább 200 kéve rőzse, vagy szabad tüzelő. g) 40 kg szalonna, h) 24 kg. só, /) 60 P. készpénz. j) Lakás az 1907- XLV. t. c és annak alapján kiadott szabályrendelet rendelkezései szerint. k) Egy kocsi szalma. Amennyiben az 1. (f.) pont alatt felvett tüzelőanyag értékben í a munkaadó szalmatüzelőt is ad, az esetben az egy kocsi szalmajárandóság az így adott tüzelőbe beszámítható..' , 2 Ha az éves gazdasági cseléd különleges beosztásban vagy szakszerűségét igénylő munkakörben van foglalkoztatva, mint pl. gazda, magtáros, felügyelő, főgépész, gépkezelő. kovács, bognármester stb. részükre arányosan magasabb legkissebb munkabér jár. < 3. A tehéntartást a munkaadó naponként kiszolgáltatandó tejjárandósággal megválthatja. A téjjárandóság címén családonként napi 1 liter tej, mint alaptejjárandóság, ezen felül a harmadik gyermektől kezdve gyermekekként és naponként fél-fél liter tej a gyermek 12 évének betöltéséig. a) cselédtehén részére istállóról, alomszalmáról és megfelelő apaállatról, valamint pásztorról a munkaadó gondoskodik. Ha a cselédtehén közlegelőre jár, a pásztordij fele a cselédet terheli. b) A cselédsertések részére ólról, lege lőről megfelelő apaállatról és kanászról munkaadó gondoskodik, közlegelőre járás esetén w
