Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1941. január-december (44. évfolyam, 1-61. szám)
1941-12-08 / 58. szám
tenyészkoca süldő osztatott ki kedvezményes áron. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében a földmivelésügyi Kormányzat a vármegyéből a bácskai telepesek részére nagvobbmennyi- ségfi tenyészállat beszerzését határozta el a vármegyei állattenyésztő egyesület révén. Ebben az akcióban a vármegyéből 600 darab tehén cca 840 Pengős áron, 400 darab tenyész kocasüldő kg-ként 4 Pengős áron, 26 darab tenyészkan 350 Pengős áron és 19 drb tenyészbika 1500 Pengős áron való leszállítása már meg is kezdődött. Állattenyésztési alap terhére 1500 Pengős átlagáron 36 bika vásároltatott a vármegye részére. Svájci tehén és üszőakcióban 17 drb tehén és üsző osztatott ki a gazdák között 1700 Pengős egységáron. A baromfitenyésztés fejlesztése érdekében 300 drb tenvészkakas osztatott ki jutányos áron az igénylők között. A kisgazda közönség elméleti tudása fejlesztése érdekében a vármegyében 15 községben 6 napos baromfitenyésztési tanfolyam tartása kezdetét vette. Körösladány községben 6 napos pásztorképző tanfolyam, majd azt követőleg 8 napos zöldmező tanfolyam volt. A téli hónapokban a vármegye 5 községében téli mezőgazdasági tanfolyam szervezése van folyamatban, inig Orosházán és Gyulántéli mezőgazdasági iskolát állított fel a F. M. Ur. Földmivelésügyi Miniszter Ur a Mezőgazdasági Kamara utján több községben zsizsiktelenitő berendezést is építtetett és több vetőmagtisztitó gép beszerzéséhez 50°, o os támogatást nyújtott. A földmivelési Kormányzat a Mezőgazda- sági Kamara utján a vármegyénkben 100 holdon aluli kisgazdák támogatására 80 darab 150 q csöves tengeri befogadására alkalmas tengerigóré építését engedélyezte. Ugyancsak 10 drb minta trágyetelep létesítése is engedélyeztetett telepenként 120 Pengős állami hozzájárulással. 300 holdon aluli gazdák részére 30 drb takarmánysiló építése is engedélyeztetett olyképen, hogy köbméterenként a földmivelésügyi Kormányzat 3 Pengő hozzájárulást ad. Október hó második felében az állatokat a legelőkről be kellett hajtani. A legelőkről behajtott jószágok erőbeli állapota kielégítő volt. Sajnos a legelők nagy része ismét viz alá került. Házhelyek létesítésére vonatkozó összeírások és az eljárások lefolytatása megkezdődött. Zsidó ingatlanok eljárás alá vonása erősebb ütemben szintén folyamatban van. Az elmúlt időszakban a termény és állatárak emelkedtek. Föld és ingatlan árak változatlanul magasak. B) Állategészségügy. Békés vármegye állategészségügyi viszonyai az elmúlt jelentésem óta is kedvezően alakultak A hasiiottkörmü állatok egészségügyi állapotát nagy mértértékben veszélyeztető ragadós száj és körömfájás, mely vármegyénk 7 községében lépett fel, október hó elején valamennyi fertőzött helyen megszűntté nyilvánítható lett és ez által az elrendelt szigorú elfojtó intézkedések is megszűntek. A fertőző bategségek közül a rühösség. juhhimlő és a sertéspestis van megállapítva néhány községben, szórványos megbetegedésekkel. A folyó évben részben a törvényhatóság, részben az állam által rendelkezésre bocsáj- tott ingyenes oltóanyaggal történtek a sze- génysorsu lakosság sertései között sertéspestis elleni oltások. Felhasználásra került 141:891 kein. sertéspestis sséruin és 4573 kein. virus, mellyel 4372 drb. külömböző korú sertés olta- tott be- Az oltások eredményéről ezidőszerint végleges adataink még nincsenek, előreláthatólag azonban a folyó évben is a leteljesebb sikerre számíthatunk Tervbe vettük Békés vármegye területén egy hullafeldolgozó telep létesítését. Ezen intézmény létesítéséhez nem csak nagy fállat- egészségügyi érdekek fűződnek az állal, hogy az eddigi tökéletlen elföldeléssel történő hul- lamegsemmisités helyett 100%-os mértékben sikerül hullafeldolgozással a ragályanyag megsemmisítése és ezáltal fertőzés lehetőségének csökkentése, hanem nagy nemzetgazdasági értékeket is sikerül megmenteni a feldolgozás során nyerhető nagy mennyiségű iparzsir és takarmányliszt által; az előbbi a szappangyártásnál, az utóbbi pedig a sertés és baromfi takarmányozásnál bir nagy jelentőséggel. A rendelkezésre álló anyagi erőnkhöz viszonyítva az állandó egészségügyi intézmények hiányainak pótlásához (vágóhidak, dögterek, vásárterek) nyújtottunk egyes községeknek segítséget. A vármegye területén a vasúton és gépkocsin történő állatszállítások forgalma újabb lényeges csökkenést mutat, ugyancsak a minimálisra csökkent a külföldre kiszállított vágóállatok forgalma is. Az állategészségügyi szakszolgálat ellátásé zavartalan volt.
