Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1941. január-december (44. évfolyam, 1-61. szám)

1941-02-23 / 9. szám

és az előadásokat szép számmal látogatta. Az állatállomány egészségi állapota ki­elégítőnek mondható. A téli szálastakarmány- készletek okszerű beosztással kitavaszodásig elegendőek lesznek. A belvizsujtotta vidéke­ken az állatállomány konditiója kissé gyenge. Az élelem- és terményárak a megenge­dett halárok között emelkedtek, a földárak nem változtak. B) Állategészségügy. Békésvármegye állategészségügyi álla­pota az elmúlt évnegyedben kielégítő volt. Békéscsaba rn. városban 1940. év december hó folyamán egy tanyán ismeretlen helyről és módon behurcolt ragadós száj- és köröm­fájás lépett fel, mely rövidesen még egy ta nyara átterjedt. Az elrendelt forgalmi korlá­tozások, vásári tilalmak és óvintézkedések következtében sikerült a betegség heiyhezkö tése, úgy, hogy 1941. évi február hó '7-én a betegség megszűntté lett nyilvánítható. A be­tegség lefolyása egyébként enyhe volt, ugyan­azon helyen tartott szarvasmarhák között is maradt egészséges, csupán két szopós borjú hullott el Az 1940. év fblyamán rendkívül erős mértékben pusztító sertéspestis járvá­nyok az év végére legnagyobbrészt megszűn­tek és jelenleg csak 2 község van a beteg­séggel szórványosan fertőzve. Az 1940. év folyamán a törvényhatóság által szegény sorsú emberek sertéseinek oltására ingyen rendelkezésre bocsájtott 138.856 kcm. sertés pestis elleni szérummal, és 4508 kcm. virus sál, 12 községben 1511 tulajdonos, 3654 db sertése került oltás alá. Ezek közül az év végéig mindössze 1*6 százalék hullott el, ugyanakkor azokban az udvarokban, ahol ol­tás nem történt, az elhullás 73 százalékos volt, amiből a szimultán oltás rendkívül ked­vező eredménye tűnik ki, annál inkább, mert az oltott sertések egy része már bele’, vagy fertőzésre gyanús volt Erősen szaporodik a riihösséggel fertő­zött helyek száma és számolni kell a beteg­ség nagyobb mérvű elterjedésével, mert a közeljövőben megkezdődő tavaszi állatvizsgá­latok során, amikor minden egypatás állat állatorvosi vizsgálat alá kerül, az ezidőszerint eltitkolt esetek is napvilágra kerülnek. A vár­megyében jninden járásban most már rendel­kezésre álló kéndioxydos gázkamrákban a rühösség gyógykezelése olcsón, gyorsan és tökéletesen biztosítható, miáltal a betegség -elleni védekezés könnyebbé vált. Ezidőszerint fertőzve van 7 község 21 udvara, illetve ta­nyája. Az állategészségügyre igen kedvezőnek minősíthető'az a körülmény, hogy a parazi­ták okozta megbetegedések, nevezetesen * mételykor és tüdőférgesség. amelyek az dr- szág igen nagy részén, különösen szarvas- marhák és juhok között nagyszámú megbete­gedést, sőt száz számra elhullást okoznak, vármegyénkben ez évben sem fordulnak elő súlyosabb mértékben. A tél folyamán egy pár gazdaságban megállapított tüdőférgesség, ha a gyógykezelés idejekorán történt, tökélete­sen gyógyítható volt. Megemlitendőnek tartom az ebek veszett­ség elleni kötelező oltásának igen kedvező eredményét, mert az elmúlt év folyamán az azelőtt oly gyakori ebveszettségek teljesem megszűntek és az egész vármegye területén az 1940 évben csupán egy községben bete­gedett meg 3 darab sertés egy román meg­szállott területről álkóborolt veszett eb hara­pása következtében. A veszettségi esetek ki­küszöbölése következtében a majdnem foly­tonos ebzárlatok is megszűntek és a Pasteur- intézetbe küldendő megmart egyének száma is erősen lecsökkent. Az 1940. évi állatforgalom vasúton és gépkocsin a következő volt : elszállításra ke­rült 946 db ló. 7 db csikó, 7832 db felnőtt' és növendék szarvasmarha, 13972 db borjú, 2810= db juh, 66648 db hízott, 11942 db sovány ser­tés, 10433 db süldő és 4883 db malac. A ló és szarvasmarha forgalma az 1939. évi for­galmat meghaladta, a sertésforgalom azonban hizott sertéseknél 55 százalékos, sovány ser­téseknél 90 százalékos csökkenést mutat, j Különösen erős a csökkenés a II. félévben. Békésvármegye állategészségügyi szak- i szolgálatának vezetésében változás történt, j amennyiben a gyulai törvényhatósági m. kir. állatorvosi hivatalt Bujdosó Lajos m. kir. ál­lategészségügyi tanácsostól Bujdosó Géza m. kir. főállatorvos vette át. Gyoméról áthelye­zett dr Korzenszky László járási m. kir. ál­latorvos utóda Mikes Tivadar m. kir. állator­vos lett. Kovács Mózes Vésztő községi állatorvos hivatása közben szerzett hang fertőzés követ­keztében a múlt év december hó folyamán elhunyt. Vitéz Somlyádi-Németh Sándor kö- rösladányi községi állatorvos állami szolgá­latba lépése következtében állásáról lemon­dott. Mindkét községi állatorvosi állás ezidc- szeriní helyettessel van betöltve. 69

Next

/
Thumbnails
Contents