Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)
1939-12-16 / 59. szám
gazdasági felügyelőség közbejöttével beszereztetett. A baromfitenyésztés fejlesztése érdekében eddig 300 db nemesitett magyar fehér tenyészkakast oszt ki a gazdasági felügyelőség. Őszi rendes apaállat vizsgálatok a vármegye egész területén megtörténtek, melynek során 312 db bikára, 354 db kanra • és 7 db kecskebakra adatott ki tenyész- igazolvány, melyből községi 149 db bika, 148 db kan, a többi apaállat társulati és magántulajdonban van. Az állatok téli takarmány szükséglete gondos beosztással, szalma és abrak takarmányok pótlása mellett biztosítva van, bár a nyári szárazság következtében sarju termés alig volt. Kisgazdáink és családjaik elméleti és gyakorlati tudásának fejlesztése érdekében a tél folyamán 5 két és három hónapos téli gazdasági tanfolyam és 10 hataapos baromfitenyésztési tanfolyam lesz rendezve a vármegye területén. Jelentem végül, hogy az elmúlt hónapban az elsőrendűre kihizott. sertések árai kissé emelkedtek, de a sovány és félig hízott sertések ára 10—20%-os esést mutatnak. Esett még a juhok ára, mig a szarvasmarha, ló és a baromfiak ára változatlan. A terményárak kisebb emelkedést mutatnak mely a rögzített és havonta emelkedő minimális áraknak tudható be. A földárak változatlanul magasak, bár az ingatlanforgalomnál az 1939. évi IV. t. c. földbirtokpoiitikai rendelkezései erősen észlelhetők. B) Állategészségügy. Az állategészségügyi állapotok a legutóbbi közgyűlés óta eltelt időszakban fokozatos javulást mutattak a különböző fertőző állati betegségek és ezek között főképen a ragadós száj- és körömfájás és sertéspestis terjedésének meggátlása tekintetében. Mig ugyanis a ragadós száj- és körömfájás ez év szeptember 1-én a vármegye 5 járása 12 községének 1276 udvarában állott fenn, addig ezen fertőző betegség október 1-én 5 járás 9 község és 1136 udvarra, november 1-én 6 járás, 7 község és 636 udvarra, november 15-én 5 járás 7 község és 506 udvarra, december 1-én pedig 4 járás, 4 község és 25 udvarra csökkent és a mai napon csupán a vármegye 1 járása 1 községének 2 majorjában áll fenn a betegség és minden remény meg van arra nézve, hogy ez a sok gazdasági kárt és forgalmi korlátozást okozó betegség az év végével a vármegye egész területére nézve megszűntté nyilvánítható lesz. Mindezen kedvező jelenségek ellenére szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a ragadós száj- és körömfájás eddig a vármegye némely községét teljesen elkerülte, vagy egyes községekben csak igen kis mértékben terjedt el és igy számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a betegség a jövő év tavaszán az eddig még nem fertőzött, vagy csak kis mértékben fertőzött községek területére is kiterjed, hacsak a betegség vírusa ézen időre teljesen el nem veszíti ragályozóképességét. Ugyanily eredményeket mutatnak fel a sertéspestis terjedéséről szóló statisztikai adatok is. Ugyanis a sertéspestis szeptember 1-én a vármegye 5 járása 25 községének 1422 udvarában állott fenn, ezen súlyos fertőzöttség szeptember 15-én 10 községben 869 udvarra csökkent, október 1-én 23 községben 1378 udvarra emelkedett, október 15-én újból 18 községben 697 udvarra csökkent, november 1-én 16 községben 612 udvarra, november 15-én 13 községben 280 udvarra, december 1-én pedig csupán 10 községben 126 udvarra szorítkozott és igy ezen betegség terjedése is állandóan csökkenő és javuló tendentiát mutatva, reményt nyújt arra, hogy ezen betegség is a tél folyamán vagy teljesen megszüntethető lesz, vagy terjedése a legszűkebb korlátokra szorítkozik. A vármegye majdnem minden községében lefolyt fentemlitett betegségek elleni védekezések során a legtöbbször igen hatékony fegyvernek bizonyult a zárlati intézkedéseknek és a vele kapcsolatos forgalmi korlátozásoknak a legteljesebb mértékben történt végrehajtása, azokon a helyeken pedig, ahol a betegség behurcolás folytán mégis fellépett, a ragadós száj- és körömfájás ellen a reconvalescens serum- mal, a sertéspestis ellen pedig a kellő időben alkalmazott simultán oltásokkal minden esetben megfelelő eredményeket lehetett elérni. 465
