Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)
1939-12-16 / 59. szám
A cukorrépa jó közepes termést adott, mely átlagosan 110 q-ra becsülhető. A burgonya termése gyenge közepes, mert átlagosan 55 q-tett ki a vármegyében. Egyéb ipari, kereskedelmi növényeink jó közepes terméssel nyertek betakarítást. Az augusztus hóban uralkodó száraz időjárás után gazdáink az őszi vetési munkálatokat szeptember hó második felében kezdhették csak és még igy is több helyen az őszi repce helyett, hogy olajnövény vetésük ki ne maradjon, őszi lent vetettek gazdáink. Jelentésem időszakában uralkodó, esőben bővelkedő, időjárás miatt a búza és rozs'vetése igen vontatottan haladt, melynek oka az esős időn kívül a mostani rendkívüli állapotokban is rejlik. A könnyebb művelésű földeken és az uradalmakban gazdáink az előirányzott őszi vetéseket nagyjából elvégezték és csupán a kötöttebb, szikes talajokon maradt el az előirányzott vetésnek cca. 15-20 százaléka. Ugyan ezt jelenthetem általában az összes őszi munkálatokra, nevezetesen őszi mély szántásra, tengeri-szár behordásra, trágya hordásra stb. Az őszi vetésekre az uralkodó esős és enyhe időjárás igen kedvező és a vetések jól kelnek, üde zöld színűek. A korai vetések erőteljesen bokrosodnak. A vetések állása általában jónak mondható, bár több helyen észlelhető futrinka kár. Amennyiben továbbra is esős idő uralkodna, úgy félős, hogy a laposabb helyeken vízkárok jelentkeznek, bár erről ma még nem lehet beszélni, mert gazdáink a mostani vízmennyiséget még le tudták vezetni vetéseikről s igy a jelen állapotok szerint elenthetem, hogy a vetések kielégítő állapotban indulnak a téli időszaknak. 1939 szeptember 12-től december 8-ig terjedő időszak mezőgazdasági munkálatai tengeri törés, cirokvágás, burgonya, cukor és takarmányrépa szedés, trágya hordás, teregetés. vető és őszi mélyszántásból, vetésből, boronálásból, állatok gondozásából kisebb magtári és majori munkákból, egyes helyeken szikjavitásból és árok tisztításából állott. Fenti időszak alatt Békésvármegye területén élelmezés nélkül a napszámbér ál- talánosságbaif: Férfiaknál .... 1.60—3 P. Nőknél .............1.-------2 P. Gy ermekeknél . 0.60—1 P, volt. Szórványosan átmenetileg tengeritörésnél magasabb napszámokat is fizettek — különösen kisgazdáink, — mely a mostani rendkívüli állapotoknak tudható be. A munkaadók a hatóságilag megállapított legkisebb napszámbéreket mindenütt megfizették és ez okból még panasz nem érkezett be. Jelentésem ideje alatt a mezőgazda- sági munkásság helyzete kielégítőnek mondható s aki akart és tud dolgozni, az eddig még el tudott helyezkedni: munkásfelesleg inkább csak most december hóban kezd már jelentkezni. Ezzel kapcsolatosan jelentem, hogy a tavasz folyamán Németországba mező- gazdasági munkára kiment 1691, a munkásoknak egy kisebb része már hazaérkezett. Eddig beérkezett adatok alapján megállapítható, hogy a munkások, az élelmezés körül felmerült panaszoktól eltekintve, keresetükkel általában meg vannak elégedve. Egyrészüknek panasza csak az, hogy az idei évben ruházatot és gumiárut nem tudtak hazahozni és igy ezen szükségleteiket Németországban fedezni nem tudták, keresetüket tehát teljes egészében átutalás utján kapják meg, mely kissé nehézkesen megy. Jelentem, hogy az egységes búzatermelés előmozdítására a folyó év őszén készpénz és csere mellett 2768 q nemesített „Bánkuti és Székács*1 fajta búza került kiosztásra, a vármegye területén levő szaporító gazdaságokból. Gyulavári árvízkárosult gazdák 430 q Bánkuti 1201 sz., Bucsatelep elemi kár sújtotta gazdái 400 q Bánkuti 1201 sz. nemesített utántermésü kamatmentes búzavetőmagot kaptak a Földművelésügyi Miniszter ur rendeletére. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében Békésvármegye és Gyoma község részére 1—1 db telivér svájci tenyészbika, 2 évi hitel mellett 2500—2800 P-ért, Kondoros—Csabacsüdi L. T. részére 1 db hazai piros tarka bika 650 P-ért, Füzesgyarmat —bucsai L. T. részére 4 db tenyészkan á 130 P-ért, orosházi kisgazdák részére 16 db tenyésztehén illetve üsző 20% állami kedvezménnyel átlag 589 P értékben a 464
