Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)
1939-10-08 / 48. szám
tése után levont és előreláthatólag 17.592 pengőt kitevő nyugdijjárulékot. A n. rovaton az általános kereseti adó címén várható bevételt az előző évi 28.604 P-vel szemben az 1940. évre 30.367 pengőben állapította meg. A vármegyei pótadó utáni késedelmi kamatokat, mely a múltban teljes egészében a háztartási költségvetésben volt előirányozva, a törvényhatóság a két alap között megosztotta és ennek megfelelően az 1940. évre 10.000 P-t irányzott elő a nyugdijköltségvetésben is. A törvényhatósági bizottság az egyesített nyugdíjalap 1940. évi költségvetését ezek szerint 619.606 pengő szükséglettel 57.959 „ fedezettel és igy 561.647 pengő hiánnyal elfogadja és megállapítja. A hiány fedezésére a vármegyei pótadót jelöli ki. A kivetés azonban csak akkor történhetik meg, ha a m. kir. belügyminiszter ur a kiadások és bevételek végösszegét végérvényesen megállapítja. III. Fejezet. Alapok költségvetése. Katonabeszállásolási alap. A törvényhatósági bizottság a vármegye területén átvonuló katonaság beszállásolásával felmerülő kiadásokra, katonai nevelő- és képzőintézeti alapitvánok költségeire és a hadszerraktárak tatarozási költségeire szükséges összegekről a katonabeszállásolási alap költségvetésének keretén belül kíván gondoskodni. A katonabeszállásolási alap 1940. évi költségvetését 26.335 pengő szükséglettel 5.600 „ fedezettel * 1 és igy 20.735 pengő hiánnyal elfogadja és megállapítja. A hiány fedezésére a vármegyei pótadót jelöli ki. Ezek szerint a vármegyei pótadóból fedezendő hiány: 1. A vm. háztartási alap hiánya 286.931 pengő, melynek fedezésére az 1939. évre kivetett 4.335.821 pengő állami egyenes adók után 6.62 százalékos vármegyei pótadó lesz kivetendő. 2. A vármegyei egyesített nyugdíjalap hiánya 561.647 pengő. Ebből a vármegyei központi alkalmazottak 112.566 pengő, illetőleg a vármegyei járási és községi alkalmazottak összesen 678.433 pengőt kitevő nyugdíjba beszámítható illetménye arányában a megyei városokat és községeket egyaránt terheli 79.724 pengő; kizárólag a községeket terheli 481.923 pengő. A megyei városokat és községeket egyaránt terhelő 79.724 pengőből a 4,335.821 pengő állami egyenes adók 1.84 százalék arányban, a megyei városokra 22.825 pengő, a községekre pedig 56.899 pengő esik. A 481.923 P hiány fedezésére csak a községekben 1939. évben kivetett 3,093.869 pengő áilami egyenes adók után 15.58 százalékos pótadó lesz kivetendő. A vármegyei nyugdíjalap hiánya tehát a megyei városokban 1.84 százalékos, a községekben pedig 17.42 százalékos vármegyei pótadóból nyer fedezetet. 3. Az alapok költségvetésének hiánya 20.735 pengő, melynek fedezésére az 1939. évre kivetett 4,335.821 P-t kitevő állami egyenes adok után 0.48 százalékos pótadó lesz kivetendő. Végeredményben a megyei városokban 8.94 százalékos, a kis- és nagyközségekben 24.52 százalékos pótadó kivetése válik szükségessé. Ez a határozat közérdekű lévén, meg- hitdetendő és jóváhagyás végett a várm. költségvetés 3 példánya kapcsán a m. kir. Belügyminiszter urhes felterjesztendő. Erről a vármegye alispánját további szabályszerű eljárás végett az iratokkal és a határozat 3 példányával értesítjük. K. m. f. t. Kiadta: dr vitéz Pánczél várni, főjegyző. 17.888—1939 ikt. sz. KIVONAT Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1939. évi szeptember hő 30-án tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 113. bgy. 13.216.—1939. ikt. sz. Tárgy: Békésvármegye 1940. évi közúti alap költségvetése. A vármegye alispánja bemutatja a törvényhatósági, valamint a törvényható397
