Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)

1939-10-08 / 48. szám

sági kezelésben lévő egyéb közutak 1940. évi kiépítési, kezelési, fenntartási kiadásairól, valamint az ezen kiadások fedezésére szolgáló bevételekről egybeállitott költség- vetést.

Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a m. kir. államépitészeíi hivatal és a vármegyei számvevőség által, az érvényben álló rendeleteknek megfelelően egybeállitott 1940. évi költségvetést az 1890, évi

I. t.-c. 19. és 22. §-ai, továbbá az 1920. évi XXVIII. t.-c. 3. §-a értelmében letárgyalván, azt egész terjedelmében elfogadja ás a költségvetésben felsorolt indokolás alapján:

2.074.251 pengő bevétellel

2.074.251 pengő kiadással és igy felesleg vagy hiány nélkül megállapítja.

Tudomásul veszi a törvényhatóság bizottsága, hogy az 1940. évi közúti költségvetés az 1939. évre előirányzott de fel nem használt hitelek áthozása nélkül állíttatott egybe.

Hozzájárul a bizottság ahhoz, bogy a föld, anyagmennyiséget és végzendő hengerlések helyét, az államépitészeti hivatal javaslata alapján, a vármegye alispánja állapítsa meg.

Az 1940. évi költségvetéssel kapcsolatban a törvényhatóság bizottsága még a következőimen határoz:

1. A kirovandó községi közmunka mértékét Békésvármegye területére nézve az 1940, évre az 1890. évi I. t.-c. 49. §-ában megengedett maximumban állapitja meg, kivételt ez alól csak a mezőgazdasággal foglalkozók képeznek, akiknek közmunka mértékét a 4.500—1938. M. E. rendeletben biztosított kedvezmény figyelembevételével kell megáliapitani.

Géperejű jármüvek után a 44.299— 1935. K. M. reudeletben megállapított mértékben, az üzemképes állapotban mért önsúlyúk alapulvételével kell a községi közmunkát kivetni.

A mezőgazdák közmunka-szolgáltatására nézve előirt könnyítések a közúti költségvetésben hiányt eredményeznek. A már idézett rendelet értelmében tehát az 1940. évi közúti költségvetés VIII. bevételi rovata alatt a közmunkából várható bevétel az eddigi alapon kivetendő összeggel állíttatott be. A hiánynak megfelelő részt a m. kir. pénzügyminiszter ur a mezőgazdasági alap terhére a közúti alapnak közvetlenül fogja kiutalni.

2. Kimondja a törvényhatósági bizottság az 1940. évre is, a közmunka felerészének kötelező megváltását, vagyis azt, hogy a közmunkára kötelezett egyének a reájuk kivetett közmunka felerészét, a törvényhatósági bizottság által egyidejűleg megállapított váltságárakkal készpénzben megváltani kötelesek, önként érthetőleg jogukban áll azonban a közmunka tartozásukat teljes egészében megváltani.

3. A törvényhatósági bizottság a községi közmunka váltságárát Békésvármegye egész területére nézve az 1940. évre a következőkben állapitja meg:

egy kézi napszám váltságára : Kettő P. 60 f. egy igásnapszám váltságára: Nyolc P.

Megállapítja a törvényhatósági bizottság, hogy a váltságáraknak a fenti mérvben történő megállapítása a költségvetés egyensúlyának érdekében szükséges és indokolt, mert a megállapított váltságárak megfelelnek azoknak az összegeknek, amelyeket a törvényhatóság fizet az útépítéseinél alkalmazott napszámosainak és fuvarosaink.

4. Javaslatot tesz a törvényhatósági bizottság m. kir. kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter úrhoz, hogy a községi közmunkának a törvényhatóság útalapja és a községek közötti megosztása az 1940. évben olyképpen rendeltessék el, hogy a községek kötelesek a készpénzben befolyt közmunkaváltságból a közúti alapba beszállítani: a géperejű jármüvek után beszedett közmunkaváltság 100 százalékát, az egyéb cimen kivetett kézi es igás közmunkából beszedett öszegeknek pedig 80 százalékát, mig a fennmaradó 20 százalékot a községek satát útjaik fenntartására legyenek kötelesekek fordítani.

5. ) Kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy valamely község részéről csak akkor bocsájthatók természetbeni közmunka az útalap rendelkezésére, ha a kötelező és önkéntes közmunka megváltásából származó és befolyt készpénz együttesen nem fedezné teljes egészében a közúti alap 80 százalékos részesedését.

6. ) Sörvényhatóság bizottsága az útadó kivetési kulcsát az 1940. évre kivetett földadó, házadó, társulati adó, 5 százalékos

398