Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)

1939-02-20 / 9. szám

vonatkozóan még emlitésreméltó, hogy az alig mutat erősebb terjedésre való hajla­mosságot, a községek területén 2 vagy 3 helyen megállapított esetek — természete­sen az előirt zárlati intézkedések szigora betartása mellett — rendszerint isolálva maradnak, sőt egy esetben az is előfordult, hogy a szarvasmarhákon megállapított be­tegség az ugyanazon tanyában tartott ju- hokra sem terjedt át. A járvány ezen tu­lajdonságára való tekintettel az utóbb meg­állapított esetekben a szigorú területi zár­latot csak a községnek a betegséggel fer­tőzött területére rendeli el az I. fokú ható­ság, inig a község többi vészmentes része — amig ott a betegség fel nem lép — a szigorú zárlati intézkedések alól mentesül. Bármennyire is csökkent legyen azonban a betegség ragályozó képessége, számítani kell arra, hogy a tavasszal meginduló erő­sebb személy és állatforgalom bőséges al­kalmat fog szolgáltatni a ragályanyagnak minden irányban való széthurcolására és azzal a betegség számottévő, vagy épen általános elterjedésére. Azzal a lehetőség­gel is számolni kell, hogy a betegség ra­gályanyaga a több állaton való természetes, vagy mesterséges átoltás utján felerősödik és ezen ok folytán a tavasszal történő megbetegedések az eddigieknél esetlegked­vezőtlenebb kimenetelűek lehetnek. Ennek elhárítása céljából szükség lehet a védő­oltások fokozottabb mértékben való igény- bevételére. A legutóbbi kimutatás adatai szerint folyó évi február hó 1-én a lépfene a vármegye 2 járás, 3 községe, 3 udvará­ban, a ragadós száj- és körömfájás 4 járás 7 községe 14 udvarában, a juhhimlő 1 já­rás 1 község 7 udvarában, a riihösség 4 járás, 5 község 13 udvarában, a sertéspes­tis pedig 2 járás, 3 községének 3 udvará­ban állott fenn. Igen kedvező eredményről kell elszá­molni a vármegye területén a legszegé­nyebb sorsú emberek sertésein végzett sertéspestis elleni simultán védőoltásokkal kapcsolatban. Ezen védőoltások céljaira az állategészségügyi ebadóalap terhé­re összesen 87.3 liter sertéspestis serumot és 3070 köbcentiméter ser­téspestis vírust összesen 5916 P 85 fillér értékben bocsájtottam rendelkezésre, amely oltóanyag mennyiség felhasználásával a vármegye 10 községében, 1189 udvarban 2924 drb. sertés oltatott be sertéspestis ellen simultán módon, amely oltások ered- ményeképen az oltott állatok közül az elöl­járóságok idevonatkozó jelentései szerint az év végéig egyetlen egy drb. sertés sem hullott el sertéspestisben. Ugyancsak a vármegyei állategészség­ügyi ebadóalap terhére beszerzett oltó­anyaggal a vármegye területén 1236 drb. pásztoreb oltatott be veszettség ellen. A beoltott pásztorebek mind a mai napig teljesen egészségesek, és igy az őrzött ál­latokra teljesen veszélytelenek. A veszett­ség teljes megszüntetését célzó erélyes védekezés érdekében a m. kir. földmive- lésügyi Miniszter Ur folyó évi január 24-é kelt 101.380—1938. IV. B. 3. sz. rendeleté­vel a vármegye területén lévő összes ebek­nek veszettség elleni kötelező beoltását rendelte el. Ezen miniszteri rendelet vég­rehajtása céljából szükséges intézkedések már folyamatban vannak és a hatósági ál­latorvosok is megfelelően utasittattak ezen köz- és állategészségügyi szempontból igen fontos védőoltások mielőbbi fogana­tosítására. Az elmúlt 1938. évben elszállittatott a vármegye területéről vasúton és gépko­csin összesen: 589 felnőtt, 28 drb. 2 éven aluli ló, 3 csikó, 4004 felnőtt, 569 növen­dék szarvasmarha, 11.375 borjú, 2446 juh, 980 bárány, 102.684 hízott, 30.125 sovány sertés, 3467 süldő és 2728 szopós malac. A II. félév forgalma az I. félévben kimu­tatott állatforgalommal szemben lényeges visszaesést mutat, minden bizonnyal az el­múlt év őszén fennállott háborús feszült­ség miatt. A vármegye területéről elszállított ál­latok közül az elmúlt évben 949 darab szarvasmarha, 2976 drb sertés és 4 darab használati ló Németországba, 168 szarvas- marha, 10.190 drb. hízott sertés, 110 juh, 23 drb. használati- és 24 drb. vágóló Né- met-Ausztriába, 2456 hízott sertés, 270 drb. vágójuh és 22 drb. használati ló Csehszlo­vákiába, 559 drb. vágómarha és 13 drb. vágóló Olaszországba, 130 vágójuh Svájcba, 652 vágójuh Franciaországba, 8 drb. te- nyészsertés és 8 drb. használati ló Jugo­szláviába és 130 drb. vágójuh Görögországba került kivitelre. Az állategészségügyi szolgálatot ellátó m. kir. és helyhatósági állatorvosok sze­63

Next

/
Thumbnails
Contents