Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (40. évfolyam, 1-56. szám)
1937-06-26 / 28. szám
bikákat naponta legalább egy-egy órát orrkarikájukba kapcsolt vezetőruddal meg kell jártatni vagy mérsékelten jármozni. Ehhez a bikák száma szerint egy-két drb kb. 2 m. hosszú erősen vasalt vezető rúd szükséges. Az apaállatok jó gondozásáért elsősorban mindenkor a községi bíró felelős, aki netáni mulasztásaiért fegyelmileg és anyagilag is szigorúan felelősségre vonandó. 15. §. A járási főszolgabíró (polgármester) köteles felügyelni arra, hogy az 1000 : XVII. te. 10. §-ának k) pontja értelmében a járási (városi) m. kir. állatorvos a köz- tenyésztésre engedélyezett apaállatokat a székhelyen havonta, a székhelyen kívül levőket pedig minden közérdekű hivatalos kiszállás alkalmával megvizsgálja. Ezekért a vizsgálatokért sem a község (város) sem az állattulajdonos költségekkel nem terhelhető. 16. §. A községi elöljáróság a tenyésztés helyes elveinek megfelelőleg köteles ellenőrizni és gondoskodni arról, hogy az egyes apaállatok koruk, erejük és tenyészértékük figyelembevételével tulnagy mértékben ki ne használtassanak. A községi tenyészbikát, hágóképességének minél hosszabb időn keresztül való megőrzése és gyakorlása céljából, rendszeresen legalább félévenként egyszer körmözni kell. Nyilvánvalóan beteg tehenet, melynek méhéből gennyes bűzös váladék folyik ki, a községi bikával fedeztetni nem szabad. Ugyanazt az anyaállatot visszaüze- kedés esetén 4 szer csupán az illetékes állatorvos Írásbeli engedélye alapján szabad beüzetni. Az ilyen visszaüzekedő anyaállatokat köteles a bika gondozója elöljárósága utján az illetékes állatorvosnak azonnal bejelenteni, vizsgálat után, ha az egészségesnek találtatott engedélyezi a fedeztetést. Oly községben, hol kézbőli hágatás űzetik, egy bikával egy napon kettőnél több tehenet fedeztetni nem szabad és a fedeztetés között is legalább 3 órai időnek kell eltelni. Hágatás alkalmával a tehenet csak egyszer szabad a bikával megugratni. A kézbőli hágatás bevezetése és gyakorlása mellett a községi elöljáróság egy tagja megbízandó az A) mintaszerinti hágatási napló vezetésével és fedeztetési jegy kiadásával. A hágatási naplóról és fedeztető jegytömbökről az apaállattartó község vagy érdekeltség tarozik gondoskodni, illetve azokat a Békésvármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesületnél Orosháza, az egyöntetűség céljából beszerezni, hogy az Egyesület által már eddig is használt fedeztetési jegyek használtassanak, hogy azok a törzskönyvelésnél is felhasználhatók legyenek. 17. §. Ha az apaállatvizsgáló bizottság az apaállatok jókarban tartásáról és kifogástalan ápolásáról szerez meggyőződést az 1908 : XL1II. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott 67000—1909. számú rendelet 9. §-a értelmében az apaállatok ápolásával megbízott cselédség, pásztorok stb. pénzbeli jutalomban való részesítése iránt a várni, m. kir. gasdasági felügyelőséghez javaslatot terjeszthet. 18. §. Békés vármegye közönsége állat- tenyésztési alapot létesít. A vármegyei állattenyésztési alap célja a várni, állat- tenyésztésnek anyagi eszközökkel való előmozdítása (tenyészállatvásárok és te- nyészállatdijazások tartása, tenyészállatok beszerzése, tejellenőrző szövetkezetek alakítására, szarvasmarhák törzskönyvezésére stb.). A vármegyei állattenyésztési alap a vármegye közönségének rendelkezése alatt áll, akinek közgyűlése elé az alap bevételeiről és kiadásairól a várni, alispánja a várni. számvevőség közreműködésével évente költségvetést és zárószámadást terjeszt be. A jóváhagyott költségvetést a várni, alispánja hajtja végre és utalványoz az alap terhére a költségvetés keretén belül a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület, Békésvármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület és a Vármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőség részéről javasolt és az általa elfogadott állattenyésztési célokra. 171
