Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (40. évfolyam, 1-56. szám)
1937-06-26 / 28. szám
Az őszi rendes apaállatvizsgálatok évenkint október 1-től december 15-ig, mig a tavaszi pótapaállatvizsgálatok március hó 1-től április 30-ig terjedő időközben tartandók meg. A vizsgálatban résztvevő tisztviselők a mindenkori úti illetményeket, a vizsgáló küldöttségnek közszolgálatban nem álló tagjai pedig a X. fizetési osztályba tartozó állami alkalmazottak részére mindenkor járó úti illetményeket számolhatják fel. Amennyiben a befolyó vizsgálati dijak a felmerülő vizsgálati költségeket nem fedezik, a fedezetlen összeget a vm. állategészségügyi alapja viseli. Ugyanezt illeti a netán mutatkozó felesleg is. A rendes őszi és tavaszi pótapaállat- vizsgálatokkal kapcsolatosan felmerülő vizsgálati költségek a vm. állategészségügyi alapot terhelik. Minden más esetben a vizsgálattal kapcsolatos költségeket kérelmező felek viselik. A vizsgálattal kapcsolatos nyomtatványok költségei a várm. állategészségügyi alapból fedezendők. Az apaállatvizsgáló bizottság által tenyésztésre alkalmasnak minősített bikák, a jobboldali fülükön számozott fülbélyeggel látandók el. A fii]bélyegen feltüntetendők a megyét és járást (várost) jelző betiik. A szükséges bélyegző fogók és fülbélyegek a várm, állategészségügyi ebadóalap terhére leendő beszerzéséről a várm. alispánja gondoskodik. 2- §■ Békés vármegye területére — kivéve Füzesgyarmat községet — a szarvasmarha- tenyésztést illetően, köztenyésztésre a nyugati (pirostarka) tenyésztési irány állapit- tatik meg. Füzesgyarmat közös gulyáiban csak magyarfajta tenyészbika engedélyezhető és használható. ,<! Az egész vármegye területén a sertés- tenyésztést illetően göndörszőrü szőke mangalica, a juhtenyésztést illetően a magyar fésűs tenyészirány állapittatik meg. Ennélfogva köztenyésztésben csak szőke mangalica kanok és magyar fésűs kosok használata van megengedve. Saját anyaállataihoz, tekintet nélkül a tenyészirány követelményeire, mindenki tetszésszerinti fajtájú apaállatot használhat. A 2. §-ban megállapított tenyészirány megváltoztatását a községi képviselőtestületnek a törvényhatósági bizottságtól kell kérelmezni. Az ilyen határozat érvényességéhez a képviselőtestület kétharmad többsége szükséges. A törvényhatósági bizottság a tenyész- irányok megváltoztatására vonatkozó kérelmek felett a járási mezőgazdasági bizottság, a várm. gazdasági egyesület és a várm. m. kir. gazdasági felügyelőség meghallgatása után dönt és határozatát az 1894: XII. t.-c.: 24. §-a 4. bekezdése értelmében jóváhagyás végett a m. kir. Föld- mivelésiigyi Miniszterhez terjeszti fel. '' 4. §. A községek kötelesek köztenyésztésre minden 50 drb tehén és 2 éven felüli üsző után 1 drb bikát, minden 40 drb koca után 1 drb kant és minden 30 drb juh után 1 drb kost tartani. Ott, hol a tehenek kézbőli hágatása van bevezetve, egy tenyészbikára 80 drb tehén számítandó. Az 1913: X. t.-c. rendelkezései alapján megalakult legelőtársulatokra nézve az ezen törvényben foglaltak az irányadók, minélfogva a legeltetési társulatok annyi apaállat beszerzésére és tartására kötelezhetők, amennyi a tagok tulajdonában lévő és ezen felül a legeltetési dij ellenében a közös legelőre felvett anyaállatok számához szükséges. 3. §• A köztenyésztésre szolgáló apaállatok beszerzéséről, elhelyezéséről, tartásáról és ápolásáról a község köteles gondoskodni. Ar apaállatok beszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek azok a községek, melyekben az apaállatvízsgálat alkalmával a vizsgálóbizottság meggyőződést szerez arról, hogy a szervezett legelőbirtokosságok (az osztatlan közös legelőkről szóló 1913: X. t.-c. alapján megalakult legeltetőtársulatok) vagy az egyes magántenyésztők elegendő számban, tenyésztésre jogosító igazolgánnyal ellátott apaállatokat tartanak. , , , > ... Azonban, ha a magántulajdont képező oly apaállat, amely a 4. §-ban előirt apaT állatszükséglet fedezésére számításba vóte168
