Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (40. évfolyam, 1-56. szám)
1937-06-26 / 28. szám
tett, elhullott, vagy más községbe eladatott, úgy ennek pótlásáról a község elöljárósága 15 nap alatt köteles gondoskodni. 6. §. Amely községben a közlegelőben érdekelt telek az osztatlan legelőkről szóló 1913. X. t.-c. alapján társulattá még nem alakultak, ott a kellő számú apaállatok beszerzéséről, eltartásáról és elhelyezéséről a község köteles gondoskodni. 7- §• A községek köztenyésztés céljaira szükséges apaállataikat mindenkor csakis a várni. m. kir. gazdasági felügyelőség közreműködésének és hozzájárulásának előzetes kikérése mellett szerezhetik be. Tenyészbika vásárlása végett egy alkalommal egy községből több mint 2 megbízott, kan és kos vásárlásnál több, mint egy megbízott ki nem küldhető és ezek utiszámlája csak a járási gazdasági felügyelő igazolása és a járás főszolgabírójának hozzájárulása után utalványozható. 1938. évtől kezdődőleg a vármegye állattenyésztésének fejlesztése és az állat- állomány vérszilárdságának biztosítása érdekében a köztenyésztésre csak olyan apaállatokat szabad beszerezni, melyeknek szülőit az Országos Törzskönyvelő bizottság irányítása alatt működő Egyesületek hitelesen törzskönyveztek, vagy e célból ellenőriznek és származási lappal ellátnak. A közbirtokosságok és legelőtársulatok apaállataikat saját hatáskörükben szerezhetik be, de mindaddig, mig az uj apaállat tenyésztésre jogosító igazolvánnyal nincs, azt köztenyésztésben használni tilos. Jelen §. második bekezdésében foglalt rendelkezés alól kivétetnek azon apaállatok, melyek a várm. m. kir. gazdasági felügyelőség közbejöttével szereztetnek be, mert a felügyelőség az általa beszerzett apaállatokat az őszi apaállatvizsgálatig érvényes, ideiglenes és díjmentes tenyésztésre jogosító igazofvánnyal látja el. 8. §. Köztenyésztésre csak kifogástalan kü- lemü, fajta és nemi jellegű, egészséges és ivarérett apaállatok használhatók. Az apaállatvizsgálatoknál, azok alkalmasságának elbírálására vonatkozólag vezérfonalként az 1894: XII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 48.UUÜ—1894. FM. sz. rendelet A. melléklete szolgál. Köztenyésztésre e magyar fajta bika 2 és fél, a pirostarka fajta bika másfél, a sertéskan egy és a kos másfél éves korától használató. Az apaállatok egy és ugyanazon községben, a rokontenyésztés elkerülése végett, a magyar bikák 4 évig, a pirostarka bikák 3 évig, a kanok és kosok 2 évig használhatók. A községben köztenyésztésre használt apaállatokat a várm. gazd. felügyelőség meghallgatása után, adott engedélye nélkül évközben eladni, vagy levágni — kivéve igazolt kényszervágás esetét — tilos. Ezen rendelkezés betartásáért a községi elöljáróságok — bárki is legyen a köztenyésztésre szolgáló apaállat tulajdonosa — fegyelmi felelősséggel tartoznak. 9. §. Köztenyésztésre szolgáló bármilyen fajú apaállat, pásztor, kanász vagy juhász tulajdona nem lehet és fegyelmi vétséget követ el az a községi közeg, ki az ilyen apaállat marhalevelét a község nevére átíratja és az apaállatvizsgálatokon mintha a község tulajdonát képező apaállatot állítja elő. 10. §. A községi apaállatok oly takarmányozásban részesitendők, hogy azok állandóan tenyészképes kondícióban legyenek. A napi takarmány, valamint a sóadagok nagyságát, a takarmánykészlethez képest, a községek maguk szabják meg, de minden bika részére naponként legalább 3 kg. rostált zab, 8-10 kg. széna és 35 gr. marhasó, a kanok részére naponkint 2 kg. szemes takarmány és 8 gr. só, mig a kosok részére fél kg. zab és 1 kg. széna adagolandó. A bikákkal nyáron széna helyett 35 kg. zöldtakarmány, amit a legelőn is felvehet, etethető, mig a legelőre járó kosoknak nyáron a széna adagolása mellőzendő. Tengeri szár, szalma és répa nagyobb mértékben adagolása a birkák részére tilos. Az apaállatok takarmányozására szükséges szálas és szemes takarmány, vala
