Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (40. évfolyam, 1-56. szám)

1937-05-21 / 22. szám

km, hosszú útból csak 124)00 km. marad kiépítetlen. Kezdetét vette az Orosháza—gyopárosi th. közutnak úgynevezett váci aszfalt bur­kolattal való átépítése is. A tótkomlós—csanádapácai főközleke­dési törvényhatósági útnak kiépítéséhez a kőszállitás folyik. Előkészület történt a kondoros^-nagy- szénás—gádorosi törvényhatósági közút gá- dorosi átkelési szakaszának burkolására, valamint több, a közúti költségelőirányzat­ban fel nem vett munka végzésére. A téli és tavaszi esős időjárás a föld- utakat úgyszólván járhatatlanná tette. Javí­tásuk nagyrészt befejezést nyert és járható állapotban vannak. Az elpusztult és erőszakkal elpusztí­tott facsemeték pótlása megtörtént. Sajná­lattal kell megállapítanom, hogy népünk a fát nem szereti; az ut szélére kiültetett fiatal csemetéket, nagy gonddal és nehéz­séggel nevelt fiatal fákat barbár módra, gyökereiket eltépve kihúzzák, kitördelik. V. Vegyesek. A közigazgatás menetében az elmúlt időszak folyamán lényeges fennakadás nem volt. Minden jelentésemben megtörténik és most sem mulaszthatom el azonban be­jelenteni azt, hogy az egyre szaporodó hivatali teendők a központi, járási és köz­ségi hivataloknál egyaránt nehézségeket okoznak és az állandósult munkatöbblettel a hivatalok személyzete csak állandó túl­órázás és legnagyobb igyekezet mellett tud megbirkózni. Hivatali szempontból aggasztó ez a körülmény azért, mert a tisztviselők idegzete idő előtt felőrlődik, a fokozott munkát bírni nem tudják és a következ­mény az úgyis nehézségekkel küzdő nyug­díj alap újabb megterhelése lesz. Legutóbbi jelentésemben említést tet­tem arról, hogy a vármegyei közúti alap 1937. évi költségvetésének végleges kor­mányhatósági jóváhagyása még nem történt meg. Időközben a kereskedelmi miniszter ur rendelete a költségvetés jóváhagyása tárgyában leérkezett. E rendelettel a tör­vényhatóságnak a közmunka jövedelemben való részesedése az eddigi 75 százalékról 80 százalékra emeltetett fel, mig a községek részesedése 15 százalékról 20 százalékra szállíttatott le. A vármegyei útadó kivetési százaléka az 1937. évre is 11 százalékban lesz megállapítva. Jelentettem a törvényhatósági bizott­ságnak azt is, hogy 19 község költségve- tését terjesztettem fel a m. kir. belügy­miniszter úrhoz jóváhagyás végett. E költ­ségvetések ügyében a döntés leérkezett. A rendelet szerint azoknak a községeknek költségvetései, amelyek részére állam­segélyt nem hoztam javaslatba, a m. kir. belügyminiszter ur, a javaslatnak megfele­lően hagyta jóvá. a többi község költség- vetéseiben azonban a javaslatba hozott államsegélyt tetemesen leszállította és ennek megfelelően a megállapított hiány fedezésére szükséges községi pótadó kive­tési százalékát felemelte. A községek ré­szére 1937. évre engedélyezett államsegély összege 35.446 P-t tesz ki, szemben az 1936. évre engedélyezett 75.859 P állam­segéllyel. Az év első felében az egyes vármegyei költségvetésekben engedélyezett hitelek helyes felhasználása, úgy mint a múltban, most is nehéz feladat elé állít, mert a szük­ségletek kielégítésénél mindig szem előtt kell tartanom, hogy azok mindenkor csak a befolyt jövedelmekkel összhangzásban utalhatók. Úgy a háztartási, mint a vármegyei egyesitett nyugdíjalap költségvetésének legnagyobb bevételi tétele az együttes kezelésbe vont vármegyei pótadó, amelyből 1937. évben, a vármegyei háztartási alap költségvetésében 145.731 P. mig a vár­megyei egyesitett nyugdíjalap költségveté­sébe 531.544 P-nek kellene befolynia ahhoz, hogy az előirányzott kiadások tényleg fedezhetők is legyenek. A folyó számadási évben már 5 hónap telt el, mely idő alatt a kivetett összeg 33 százalékának be kelleti volna folynia. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a bevételeknek csak 20 százaléka, vagyis a tényleges szükségletnél sokkal kevesebb folyt be. Hogy a kiadásokat mé­gis teljesíthessem a háztartási alapnál, a múlt évi pénztári maradványt kellett igénybevennem, a vármegyei egyesitett nyugdíj alapnál pedig, tekintettel arra, hogy a havi nyugdijteher kereken 43.600 Pés igy' már az 5. hónapról esedékessé vált nyug­ellátások címén több mint 220.000 P-t kel­lett kiutalni, 41.000 P kamatmentes állam-' 130

Next

/
Thumbnails
Contents