Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (39. évfolyam, 1-59. szám)
1936-05-25 / 24. szám
ványoztam- Ez a kiadás azonban csak úgy volt teljesíthető, hogy az engedélyezett 150.000 P-böl eddig 40.000 P-t tényleg igénybe is vettem, azonkívül a vármegyei pótádóból a megosztási kulcs szerint járó részesedésen felül a háztartási alap teljesítő képességének veszélyeztetése - nélkül a nyugdíj alapba 26.500 P-t utaltam át, melyből a nyugdíj alap 16.000 P-t vissza is fizetett, a fennmaradt tartozás pedig legkésőbb a számadási év második felében a várm. háztartási alapnak meg fog térülni. Ahhoz, hogy az adófizetés eredményesebb . megindulásáig a nyugellátásokat akadálytalanul folyósíthassam, számításaim szerint még további 80— 100.000 P függőkölcsönt leszek kénytelen igénybevenni. Szükségesnek látom még itt azt is bejelenteni, hogy a nyugdíjak zavartalan kifizetéséhez a fent említett, valamint az előző években kapott felhatalmazások alapján eddig a törvényhatósági ebadó alapból 371-700 P-t, a munkásház építési alapból 11.000 P-t, a törvényhatósági szegény alapból pedig 5.000 P-t, összesen tehát 387.700 P-t vettem igénybe. Ezen összegnek a 408.000 P-t kitevő vármegvei pótadó hátralékban van fedezete, de véleményem szerint ezen bevételi hátralék teljes összegű behajtására számítani nem lehet és gondolni kell arra, hogy a részbeni behajlás is csak nagyon kedvező gazdasági viszonyok között lesz lehetséges. A vármegyei közúti alap költségvetésének végrehajtásánál a helyzet némileg könnyebb volt, mert ezen számadási ágnál az előző 1935. évről áthozott -pénztári maradvány lehetővé tette, hogy a m. kir. államépité- szeti hivatal a megáliapitott munkaprogramm végrehajtásában illetőleg a pénztári szolgálat szempontjából akadályozva nem volt. Az útalapnál is számolnom kell azonban a helyzettel, miért is a m. kir. áilamépitészeti hivatalt utasítottam, hogy a munkaprogramm végrehajtásánál az esetleg jelentkező pénztári szolgálat nehézségeire legyen figyelemmel, A törvényhatósági ebadó alapnak majdnem az egész tőke vagyonát a vármegyei egyesitett nyugdíj alap részére kellett igénybevennem és amint már fentebb is említettem, — utóbbi alap előreláthatólag nem lesz képes a kölcsönképpen igénybevett nagy összeget visszafizetni. Viszont az ebadó hátralékból befolyó jövedelem olyan csekély, hogy abból alig vagyok képes a költségvetésszerü szükségleteket fedezni. Errevaló tekintettel a törvényhatóságnak tisztán kell látnia azt, hogy átmenetileg a bármely oldalról jövő és többé-kevésbbé indokolt kérelmek teljesítésétől el kell zárkóznia. Jelentem továbbá, hogy a vármegye területén levő valamennyi község 1935. évi zárszámadása elkészült és azok felülvizsgálás és jóváhagyás végett beterjesztettek. Belügyminiszter ur azonban az 1927. évi V. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 42.200—1927. B. M. sz. körrendeletében megállapított zárszámadási kimutatási mintát a 93.466.-— 1936 B. M. sz. rendeletével megváltoztatta és igy a községi közpénztári számadásokat az uj mintának megfelelően leendő átdolgozás végett a községeknek vissza kellett adnom. A folyó évi közmunka és ebadó kivetés befejezést nyert és a kivetési lajstromokat felülvizsgálás és érvényesítés végett most terjesztik be a községek. Számszerű adatokat a kivetés eredményéről most még nem jelenthetek, mert valamennyi kivetési lajstrom felülvizsgálva és érvényesítve még nincs. A folyó évi közmunka kivetést a helyszínen ellenőriztettem, illetve részben ennek ellenőrzése még folyamatban van. Ennek eredménye azonban — az eddigi tapasztalatok szerint — lényeges változást a kivetésen nem eredményez. A m. kir. kereskedelem- és. közlekedésügyi miniszter ur a folyó évtől kezdve a géperejű jármüvek közmunka adóját önsúlyúk után 10.000 kg-ig 4,15.000 kg-ig 8, a gőzekék után pedig 16 igásnapszámban állapította meg. Ennek kö- vetkeztében'a közmunka kivetés eredménye a folyó évben körülbelül 15.000 P-vel csökkenni fog. A múld nehéz gazdasági év a munkásság szempontjából, a múlt év őszi hónapjaitól kezdve egészen jelentésem megtételének idejéig, a közigazgatást rendkívül nehéz helyzet elé állította. A közigazgatás odaadóan képviselte a munkásság érdekeit s ennek a magatartásának köszönhető, hogy a nehéz téli hónapokat sok szenvedés és nélkülözés között a munkásság átélte. A vármegye a városok és községek saját erejükből nem lettek volna képesek azokat a pénzösszegeket előteremteni, melyekre a munkásságnak legmérsékeltebb igények mellett is azért volt szüksége, hogy saját és családja létfenntartását biztosítsa. Hálával.és köszönettel tar131
