Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (39. évfolyam, 1-59. szám)
1936-05-25 / 24. szám
tozunk a belügyminiszter ur őnagyméltósá- gának. aki a vármegyében végzett körútja alkalmával áttekinthette a munkásság nehéz helyzetét, ígéretet tett arra, hogy minden lehetőt a munkásság segítése érdekében el fog követni és Ígéretét minden nehézség dacára, teljes egészében teljesítette. Most utólag bevallhatom a tek, törvényhatóságnak, hogy súlyos aggodalmakkal tekintettem a téli időszak elé és hogy ezek valóra nem váltak, az egyedül a belügyminiszter ur megértésének és annak köszönhető, hogy a munkásság érdekében előterjesztett kérdéseimet a főispán ur Öméltósága melegen és nagy nyomatékkai támogatta. A munkásság nehéz helyzete most a mezőgazdasági munkálatok megindultával sem tekinthető véglegesen megoldottnak, de a velük való intenzív törődést mégis meg kellett szüntetni, mert egyrészt az ínség enyhítésére rendelkezésre álló összegek kimerültek, másrészt pedig, mert most már elérkezettnek látszik az ideje annak, hogy a munkásokat reá vezessük a gondolatra, hogy a hatósági gondoskodás kétségtelenül kényelmesebb és nyugodtabb módja helyett az önmagukkal való törődés kötelességének nehezebben járható útját válasszák. Hatósági munka most már csak nagyon szórványosan van folyamatban, ezek az egy poroszlói hatósági munkát kivéve, jelentéktelenek. Hevesvármegyében Poroszlón a Tisza gát laskó - inagyarádi szakaszán 3U0— 500 között váltakozó létszámú békésmegyeí inunkástalál foglalkozást. A munkánál elértke- resetek nem modhatók teljesen kielégitőek- nek, még is nekünk arra kellett törekedni, hogy a munkásság az ott biztosított kereseti lehetőséget teljesen kimerítse, mert a rendelkezésünkre bocsájtott anyagi erőforrások között ez a munkálat olyan lényeges tételt jelentett, melyet kihasználatlanul hagyni nem lehetett. Számtalan és jogosnak látszó panasz merült fel az említett szakaszon dolgozó munkásság részéről, melyeknek orvoslása érdekében a főispán ur Öméltóságával együtt minden lehetőt igyekeztünk elkövetni, sajnos legtöbbnyire eredménytelenül. Ezidő- szerint 310 békésmegyei munkás dolgozik Hevesmegyében, kiknek most már tetszésére bíztam azt, hogy a munkát mikor kívánják abbahagyni és mikor kívánnak a vármegyébe visszatérni. Ezt azért említem meg itt, mert eddig a munkásságot csak azzal a kijelentéssel sikerült a munkálatoknál ott tartani, hogy itthon azok, akik a munkahelyet engedély nélkül elhagyják, minden hatósági munkából kizáratnak. Megindultak a rendelkezésre álló fedezetek terhére a törv. hat. útépítési és útjavítási munkálatok, valamint a Körös-Tisza-Marosi Árm. Társulat is folyamatba tette a már múlt évben megkezdett gátmagasitási munkálatokat, de ezekről részletesen itt azért nem emlékezem meg, mert a munkálatok nem tartoznak az inségmunkálatok keretébe. A vármegye kézmüvesiparosságának helyzete legutóbbi jelentésünk óta mindössze annyiban változott, hogy a lassú kitavaszodás a szezoniparok egynérnelyikénél némi javulást hozott. A legfontosabb szezoniparban az építőiparban azonban még jelei sem mutatkoznak jelentősebb munkaalkalmaknak. Itt-ott kisebb renoválási munkálatok fordulnak csupán elő. Pályázat nélkül kiadott közmunkákra Gyula, Békéscsaba. Orosháza, Szarvas, Me- zőberény, Gyoma és Endrőd iparosai a közelmúltban többször kaptak megbizást. Leginkább a cipész, szíjgyártó és szabóipar foglalkozik ilyen közmunkákkal, azonban rendkívül leszorított árakon, úgy, hogy az érdekelt iparosok éppen csak a létfentartáshoz szükségeseket tudják megkeresni. Az asztalos ipar tovább küzd a munka- nélküliséggel. Ebben az iparágban április 2-án a legkisebb munkabéreket megállapító bizottság Békésvármegye területére is megállapította a legkisebb munkabéreket, mig a a kőműves s ács, hentes és mészáros, lábbeli- készítő, vendéglős, kárpitos és szabóiparban az most van előkészités alatt. A ruházati iparok szezonja a közismert gazdasági nehézségek miatt nem tud kibontakozni. Egyes műhelyekben van ugyan valamelyes munka, de rendkívül nyomott árakon és erőltetett akvirálások utján. A kovács, kerékgyártó, kocsigyártó, köteles és szíjgyártó ipar a gazdaközönség minősit- hetetlenől rossz helyzete miatt munkájának ellenértékét csak a termés betakarítása és értékesítése után fogja látni. A lakatos, műszerész és villanyszerelő iparban nincs semmi munka. A szakmabeli segédmunkások nagyrésze a fővárosban talált elhelyezkedésre. A szobafestő és mázoló ipar kislétszámu segéderővel. dolgozik és szezonja rossznak Ígérkezik. 132
