Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (39. évfolyam, 1-59. szám)

1936-05-25 / 24. szám

tozunk a belügyminiszter ur őnagyméltósá- gának. aki a vármegyében végzett körútja alkalmával áttekinthette a munkásság nehéz helyzetét, ígéretet tett arra, hogy minden lehetőt a munkásság segítése érdekében el fog követni és Ígéretét minden nehézség da­cára, teljes egészében teljesítette. Most utó­lag bevallhatom a tek, törvényhatóságnak, hogy súlyos aggodalmakkal tekintettem a téli időszak elé és hogy ezek valóra nem váltak, az egyedül a belügyminiszter ur meg­értésének és annak köszönhető, hogy a mun­kásság érdekében előterjesztett kérdéseimet a főispán ur Öméltósága melegen és nagy nyomatékkai támogatta. A munkásság nehéz helyzete most a mezőgazdasági munkálatok megindultával sem tekinthető véglegesen megoldottnak, de a velük való intenzív törő­dést mégis meg kellett szüntetni, mert egy­részt az ínség enyhítésére rendelkezésre álló összegek kimerültek, másrészt pedig, mert most már elérkezettnek látszik az ideje an­nak, hogy a munkásokat reá vezessük a gondolatra, hogy a hatósági gondoskodás kétségtelenül kényelmesebb és nyugodtabb módja helyett az önmagukkal való törődés kötelességének nehezebben járható útját válasszák. Hatósági munka most már csak nagyon szórványosan van folyamatban, ezek az egy poroszlói hatósági munkát kivéve, je­lentéktelenek. Hevesvármegyében Poroszlón a Tisza gát laskó - inagyarádi szakaszán 3U0— 500 között váltakozó létszámú békésmegyeí inunkástalál foglalkozást. A munkánál elértke- resetek nem modhatók teljesen kielégitőek- nek, még is nekünk arra kellett törekedni, hogy a munkásság az ott biztosított kereseti lehetőséget teljesen kimerítse, mert a ren­delkezésünkre bocsájtott anyagi erőforrások között ez a munkálat olyan lényeges tételt jelentett, melyet kihasználatlanul hagyni nem lehetett. Számtalan és jogosnak látszó pa­nasz merült fel az említett szakaszon dol­gozó munkásság részéről, melyeknek orvos­lása érdekében a főispán ur Öméltóságával együtt minden lehetőt igyekeztünk elkövetni, sajnos legtöbbnyire eredménytelenül. Ezidő- szerint 310 békésmegyei munkás dolgozik Hevesmegyében, kiknek most már tetszésére bíztam azt, hogy a munkát mikor kívánják abbahagyni és mikor kívánnak a vármegyébe visszatérni. Ezt azért említem meg itt, mert eddig a munkásságot csak azzal a kijelen­téssel sikerült a munkálatoknál ott tartani, hogy itthon azok, akik a munkahelyet en­gedély nélkül elhagyják, minden hatósági munkából kizáratnak. Megindultak a rendelkezésre álló fedeze­tek terhére a törv. hat. útépítési és útjavítási munkálatok, valamint a Körös-Tisza-Marosi Árm. Társulat is folyamatba tette a már múlt évben megkezdett gátmagasitási mun­kálatokat, de ezekről részletesen itt azért nem emlékezem meg, mert a munkálatok nem tartoznak az inségmunkálatok keretébe. A vármegye kézmüvesiparosságának hely­zete legutóbbi jelentésünk óta mindössze annyiban változott, hogy a lassú kitavaszo­dás a szezoniparok egynérnelyikénél némi javulást hozott. A legfontosabb szezonipar­ban az építőiparban azonban még jelei sem mutatkoznak jelentősebb munkaalkalmaknak. Itt-ott kisebb renoválási munkálatok fordul­nak csupán elő. Pályázat nélkül kiadott közmunkákra Gyula, Békéscsaba. Orosháza, Szarvas, Me- zőberény, Gyoma és Endrőd iparosai a kö­zelmúltban többször kaptak megbizást. Leg­inkább a cipész, szíjgyártó és szabóipar fog­lalkozik ilyen közmunkákkal, azonban rend­kívül leszorított árakon, úgy, hogy az érde­kelt iparosok éppen csak a létfentartáshoz szükségeseket tudják megkeresni. Az asztalos ipar tovább küzd a munka- nélküliséggel. Ebben az iparágban április 2-án a legkisebb munkabéreket megállapító bizottság Békésvármegye területére is meg­állapította a legkisebb munkabéreket, mig a a kőműves s ács, hentes és mészáros, lábbeli- készítő, vendéglős, kárpitos és szabóiparban az most van előkészités alatt. A ruházati iparok szezonja a közismert gazdasági nehézségek miatt nem tud kibon­takozni. Egyes műhelyekben van ugyan va­lamelyes munka, de rendkívül nyomott ára­kon és erőltetett akvirálások utján. A kovács, kerékgyártó, kocsigyártó, köteles és szíjgyártó ipar a gazdaközönség minősit- hetetlenől rossz helyzete miatt munkájának ellenértékét csak a termés betakarítása és értékesítése után fogja látni. A lakatos, műszerész és villanyszerelő iparban nincs semmi munka. A szakmabeli segédmunkások nagyrésze a fővárosban talált elhelyezkedésre. A szobafestő és mázoló ipar kislétszámu segéderővel. dolgozik és szezonja rossznak Ígérkezik. 132

Next

/
Thumbnails
Contents