Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (39. évfolyam, 1-59. szám)

1936-05-25 / 24. szám

tudják és hogy a megkívánt munkateljesít­ményt hosszabb időn át nyújtani nem lesz­nek képesek. Munkás ügyekkel foglalkozni a közigaz­gatási tisztviselőknek az eddigi jelek szerint a nyár folyamán nem kell és ez a körülmény az elintézésre váró munkatöbbletben olyan jelentős enyhülést jelent, hogy a tisztviselők­nek megviselt idegzetüket a nyári hónapok alatt módjukban lesz megpihentetni. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján meg­állapítható, hogy a mai viszonyok a tisztvi­selőket egész más feladatok elé állítják, mint még csak pár évvel ezelőtt is. Az élet olyan újabb feladatok csoportjának megol­dását kívánja a tisztviselőktől, mely felada­toknak intézése nagy erőfeszítést, kitartást, türelmet igényel. Ezeket a feladatokat csök­kent munkabírású tisztviselőkkel ellátni nem lehet és akadálytalan ügymenet csak teljes munkabírású tisztviselőkkel érhető el. Ezt be kellett látnom és bár a vármegye nyug­díj alapjának terhei már is túl magasak és a megállapított nyugilletmények kifizetése nehéz feladatok elé állít, további szaporítása pedig a nyugdíj terheknek nem kívánatos, még is elő kell terjesztenem, még pedig pár- tolólag, nyugdíj iránti kérelmeket abban a reményben, hogy a megüresedett helyeket a törv. hat. megfontolt bölcsessége olyan tiszt­viselőkkel fogja betölteni, akik teljes mun­kabírásuk birtokában az ügyintézés zavar­talansága szempontjából nyereséget jelente­nek. Itt jelentem be, hogy Bakos József szol- gabiró, tb. főszolgabírót a vármegye főispán­ja Orosházára, Sorbán Jenő szolgabirót tb. főszolgabírót Gyomára és Laczay Péter gyu­lai szolgabirót Szarvasra helyezte át. Költség- vetési szempontból ezeknek az áthelye­zéseknek az a következménye, hogy az át- költözködési illetményekre felvett összeg ezek, valamint a közigazgatási gyakornokok­nál szükségessé vált áthelyezések miatt ki­merül és ennél a rovatnál tulkiadással kell számolni, melynek fedezetéről a törv. hat. bizottsághoz annak idején előterjesztést fogok tenni. Legutóbbi jelentésemben bejelentettem, hogy a törvényhatósági háztartási, vármegyei egyesitett nyugdíj és a várm. katonabeszállá- solási alap 1936. évi költségvetését jóvá­hagyó belügyminiszteri rendelet leérkezett és hogy a várm. küzuti alap 1936. évi költ­ségvetését Gyulán a megye székhelyén a m. kir. kereskedelemügyi Miniszter ur ki­küldöttei letárgyalták. A költségvetést jóvá­hagyó Kereskedelemügyi miniszteri rendelet most leérkezett. E rendelettel a törvényha­tóságnak a közmunka jövedelemben való részesedését az eddigi 70%-ról 75%-ra emelte fel, amig a községek részesedését 30%-ról 25%-ra szállította le. A vármegye útadó kivetési százaléka a f. évre is 11 százalék­ban lett megállapítva. A törvényhatósági ebadó alap 1936. évi költségvetése jóvá­hagyva még nem érkezett le. A mai rendkívüli súlyos gazdasági viszo­nyok között, az emlitett költségvetésekben megállapított hitelek helyes felhasználása, nagyon súlyos feladat elé állít. Az előirány­zott kiadások ugyanis szükségesek, mert azokat a törvényhatóság költségvetésébe másként nem állította volna be, mégis a szükségletek kielégítésénél mindig szemelőtt kell tartanom, hogy azok mindenkor csak a befolyt jövedelmekkel összhangzásban utal­hatók. Úgy a háztartási, mint a vármegyei egye­sített nyugdíjalap költségvetésének legna­gyobb bevételi tétele az együttes kezelésbe vont vármegyei pótadó, amelyből az 1936. évben a vármegyei háztartási alap költség- vetésében 145.150* P, mig a vármegyei egye­sített nyugdíj alap költségvetésében 482.060 P-nek kellene befolynia ahhoz, hogy az elő­irányzott kiadási tételek tényleg fedezhetők is legyenek. A folyó számadási évben már négy hónap telt el, mely idő alatt a kivetett összeg 30 százalékának be kellett volna folynia, ezzel szemben a helyzet az, hogy 13 százalék, vagyis még a fele sem folyt be. Hogy a kiadásokat teljesíthessem, függő- kölcsön felvételéhez kellett folyamodnom. A tek. törvényhatósági bizottság a törvény- hatósági ebadó alapból 34.000 P, a munkás­ház építési alapból 11.000 P, a törvényha­tósági szegény alapból 5.000 P és a várm. köz­úti alapból 100.000 P függőkölcsön felvételé­hez a felhatalmazást meg is adla. Erre az ösz- szegre a nyugellátások akadálytalan folyósít- hatása végett volt szükség. Ezzel kapcsolat bán kötelességemnek tartom bejelenteni, hogy a havi nyugdíj teher kereken 42.000 P és igy a már 5 hónapról esedékessé vált nyug­ellátások címén több mint 210.000 P-t utal­130

Next

/
Thumbnails
Contents