Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1935. január-december (38. évfolyam, 1-58. szám)
1935-10-21 / 47. szám
vármegye központi épületében igen-sok olyan irat van, amelyek pótolhatatlanok, de az épületek tűzvédelmének biztosítása végett is fontos, hogy a vármegyei épületek megfelelő tüzoltószerekkel el legyenek látva és hogy a tűzveszélynek leginkább kitett levéltár és irattárak vasablakokkal és ajtókkal elzárhatok legyenek. Egy évi költségvetés keretéken azonban azok be nem szerezhetők, mert azok összköltsége 6.000— 7,000 P-re rúg. Az 1936. évben csak a legszükségesebb tűzvédelmi szerekre szükséges fedezetet engedélyezi a törvényhatósági bizottság, még pedig a költségvetéshez csatolt tájékoztató árak szerint 1 drb. szivattyú motorra kb. 1.200 P, 2 drb. por- és 2 drb. vízzel oltó készülékre á 68 P, vagyis 272 P és 40 méter kendertömlőre á 2 P 35 fillér vagyis 94 P, összesen tehát kereken 1600 P értékben. A törvényhatósági bizottság a fentiek alapján a rendkívüli, átmeneti kiadások végösszegét az 1935. évi 67.010 P-vel szemben 1936. évre 49.859 P-ben állapitja meg, a csökkenés tehát 17.151 P. A törvényhatósági bizottság a megállapított kiadásokra fedezetül kijelöli: Az I. rovaton a vármegye saját jövedelmeit 24.974. P-vel, mely az 1935. évi 26.056 P-vel szemben 1.082 P-vel kevesebb, mert a volt szarvasi főszolgabírói lakás céljaira szolgált épületet a törvényhatóság eladta és igy annak bérjövedelme elmarad; a csökkenés 800 P, csökkent a házasságok kihirdetése alól adott felmentések dijainak jövedelme is 50 P-vel és elmarad a természetbeni lakást élvező főtisztviselők fűtési és világítási téritménye címén eddig előirányzott 1.123 P is, mert 1936. évtől kezdve lakásuk fűtéséről és világításáról már nem a törvényhatóság gondoskodik. Ezzel szemben emelkedik a természetbeni lakást élvező alkalmazottak lakáspénze 294 P-vel, mert a vármegye alispánja az V,; a gyomai járási főszolgabiró pedig a VI. fizetési osztályba lépett elő. A tényleges eredménynek megfelelően emelkedik a tenyészigazolvá- nyok utáni jövedelem 500 P-vel, a vármegye pótadó után várható késedelmi kamat pedig 97 pengővel. A vármegyei Hivatalos Lap előfizetési és hirdetési dijait, melyet az 1935. évi előirányzattal és az 1936. évi szükséglettel egyezően 1850 P-ben állapítunk meg. A rendkívüli bevételeknél a törvényhatósági ebadó alap 10.000 P-ős hozzájárulását, melyet a törvényhatósági bizottság 134— 1935. bgy. sz. határozatával azért vett fel fedezetül, hogy az 1936. év elején végzendő közmunkák költségei ne háruljanak teljes egészében az adófizető polgárságra; a vármegyei tiszti főorvos és járási orvosok uti- átalányához a közegészségügyi ebadó alap hozzájárulását, valamint az 1926. évi árviz- akció alkalmával az Országos segély Alapból gyulavárii és vésztői lakosok részére nyújtott kölcsönökből évente befolyó részlettörlesztéseit, azaz 5.503 P-t az 1936. évre is megállapítja. A gyulavárii és vésztői lakosok részére nyújtott árvizkölcsönök részlettörlesztési összegeit Belügyminiszter Urnák 186.766—1933. XII. sz. rendeletével Békésvármegye ínségakciója, illetve a vármegye rendkívüli szegényügyi szükségleteinek fedezése céljára engedte át. Résztörlesztés címén az 1935. évben az 1933. és 1934. évben esedékessé vált törlesztési részletek voltak előirányozva, 1936. évre az 1935. és 1936. évben esedékessé váló részletek lettek élőirányozva. E szerint a vármegyei háztartási alap 1936. évi költségvetését a törvényhatósági bizottság 196.041 P szükséglettel ______48.827 P fedezettel________ és igy 147.214 P hiánnyal elfogadja és megállapítja. A hiány fedezésére a vármegyei pótadót jelöli ki. A kivetés azonban csak akkor történhetik meg, ha Belügyminiszter ur a kiadások és bevételek ösz- szegét végérvényesen megállapította. 11. Fejezet. Nyugdijköltségvetés. A törvényhatósági bizottság a nyugdíj" alap szükségletét az 1935. évi 512.950 P-vel szemben 1936, évre 556.160 P-ben állapitja meg. A szükséglet a költségvetéshez csatolt, a nyugdijszámfejtőkönyvből készített névés összeg szerinti kimutatás alapján a tényleges állapotnak megfelelően lett megállapítva. A kimutatásban az ellátási dijak egész évre az érvényben lévő illetménycsökkentő rendeletekben előirt százalékokkal csökkentve vannak felvéve, a mellékkeresettel biró nyugdíjasoknál és özvegyeknél az 1620—1934. M. E. sz. rendeletben előirt 244
