Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1935. január-december (38. évfolyam, 1-58. szám)
1935-10-21 / 47. szám
módon csökkentve lettek az ellátási díjak előirányozva. A vármegyei nyugdíjalapnak készpénz feleslegei nincsenek; az év első 7—8 hónapjában pedig az alapnak pótadójövedelme alig van úgy, hogy a havonként előálló szükségleteit csak kölcsönök felvételével tudja fedezni. Az 1936. évi költség- vetés összeállításakor az alapnak 326.700 P kölcsöntartozása van. Ez után 4 százalékot számítva, 13.068 P kamat jár. E kölcsönt eddig a törvényhatósági ebadó alaptól vett fel; a törvényhatósági ebadóalapnak készpénzvagyona már alig van és rendeltetésének veszélyeztetése nélkül további kölcsönöket már nem nyújthat. Ezért az 1936. évi első 7—8 hónapjában — miután készpénzzel rendelkező más alapja a vármegyének nincs — pénzintézeti kölcsönt kell felvenni. A felveendő kölcsön kb. 100.000 P-t tesz ki, mely után 7 és fél százalékot számítva 7.500 P. kamat és egyéb költségekre 500 P. szükséges, összes kamatszükséglet tehát 21.068 P., mely összeget a törvényhatósági bizottság hitelként megállapítja. Figyelemmel arra, hogy a nyugdíjalap az eddig felvett kölcsönöket a vármegyei pótadóhátralékból visszafizetni, nem lesz képes, mert nem csak hogy a hátralék nem folyik be, de a folyó évi kivetés sem folyik be 100%-ban, a kölcsön részbeni törlesztésére 10°/0-ot, vagyis 33.000 P-t a törvényhatósági bizottság előirányoz. A törvényhatósági bizottság a fentebb felsorolt szükségletekre fedezetül kijelöli: az 1. rovaton a vármegyei és községi alkalmazottak nyugdíjba beszámítható fizetése után levont és előreláthatólag 13.312 P-t kitevő nyugdijjárulékot. A nyugdíjjárulék több magasabb fizetési osztályba sorozott tisztviselő nyugdíjazása miatt 588 P-vel csökkent. A 4. rovaton az általános kereseti adójövedelem címén várható 27.788 P-t, mely a tisztviselők és egyéb alkalmazottak előléptetése miatt 588 P-vel előreláthatólag magasabb lesz. Az 1935. évre megállapított nyugdijszük- ségletnél nettó megtakarítás nem lesz és ezért e cimen a törvényhatóság semmit sem irányoz elő. Ugyanis a nyugdíj szükségletekre 1935. évben elő lett irányozva 512.950 P., év végéig ebből felhasználtatik 490.705 P. és így mutatkozik megtakarítás 22.245 P, Ezzel szemben az 1935. évre előirányzott bevételek összege 512.950 P., év végéig várható jövedelmi előírás 507.467 P., kevesebb lesz tehát a bevétel 5.483 P-vel, és igy marad tiszta megtakarítás 16.762 P. Az 1935. évi fagy-, jég- és aszálykár miatt legkevesebb 20.000—25.000 P. pótadó törléssel kell számolni és igy inkább hiány, mint felesleg várható. A törvényhatósági bizottság az egyesitett várm. nyugdíjalap 1936. évi költségvetését e szerint 556.160 P. szüséglettel 41.100 P. fedezettel és igy 515.060 P. hiánnyal állapítja meg, melynek fedezésére a vármegyei pótadót jelöli ki. A kivetés azonban csak akkor történhetik meg, ha Belügyminiszter ur a kiadások végösszegét végérvényesen megállapította. III. Fejezet. Alapok költségvetése. 1. Katonabeszállásolási alap. A törvényhatósági bizottság a vármegye területén átvonuló katonaság elszállásolásával felmerülő kiadásokról, katonai nevelő- és képzőintézeti alapítványok költségeiről és a hadszerraktárak tatarozásí költségeiről ösz- szeállitott és a vármegyei költségvetés III. fejezetébe 1. rovatként beillesztett költség- vetést az 1936. évre 12.220 P. szükséglettel 5.600 P. fedezettel és igy 6.620 P. hiánnyal elfogadja és megállapítja. A hiány fedezetére a várm. pótadót jelöli ki, 2. Testnevelési alap. A testnevelési alap szükséglétéi az I. fejezet, vármegyei háztartási alap költségvetésének keretében vannak előirányozva. Ezek szerint a vármegyei pótadóból fedezendő hiány : 1. a háztartási alap hiánya 147.214 P, melynek fedezésére az 1935. évre kivetett 4,078.660 P-t kitevő állami egyenes adók után 3.6°/o-os pótadó lesz kivetendő. 2. a vármegyei nyugdíjalap hiánya 515.060 pengő, ebből a vármegyei központi alkalmazottak 101.796 P., illetőleg a vármegyei járási és a községi alkalmazottaknak összesen 245
