Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (36. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-14 / 42. szám
tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 182. bgy. ad. 15758—1933. ikt. Szirbik Sándorné kirendelt gyám makói lakos kérelme, néh. dr. Szirbik Bálint volt vm. árvaszéki ülnök kisk. gyermekei részére nevelési járulék megállapítása iránt. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága kisk. Szirbik Ferenc és^kisk. Szirbik Miklóst gyámjuk kérelmére, a törvényes feltételek fennforgására tekintettel, nevelési járulékban részesíti, — és illetményeiket az alábbiak szerint állapítja meg: 1911. évi december hó 3-án született Szirbik Ferenc és 1918. évi junius hó 7-én született Szirbik Miklósnak mint szülődén árváknak igényük van édesapjuk 1933. évi junius 6-án bekövetkezett halálát követő negyedik hó nap, vagyis 1933. évi október hó 1 napjától — ellátatlanságuk tartalmára, legfeljebb azonban 24 életévük betöltéséig . — annak az özvegyi nyugdíjnak egyenként 2/5-ére nevelési járulék címén, meiy megilletné az özvegyet abban az esetben, ha ellátásra igénye lenne. Az elhalt a tényleges szolgálat alatt utoljára a VIII. fizetési osztály 3. fokozatában volt és összesen 22 év a beszámítható szolgálati ideje. Az 5000—1924 M. E. sz. rendelettel megállapított fizetés alapulvétele mellett az özvegynek igénye lenne havi 65 arany korona, pengő értékben 88 P 40 f. özvegyi nyugdíjra. Ehhez hozzászámítandó a 9.000—1927. M. E. sz. rendelet alapján 10 százalék, akkor az özvegyi nyugdíj összege 97 P 24 f. lenne. A szülődén árvák nevelési járuléka ennek alapján egyenként 38 P 90 f. összesen tehát 77 P 80 f. lesz. A nevelési járulék az érvényben lévő illetménycsökkentő rendeletek szerint csökkentés alá esik, amely az utalványozás során hajtadó végre. A nevelési járulék kérelmező gyám címére utalványozandó. Erről az iratok kapcsán, további megfelelő eljárás végett a vármegye alispánját, valamint vétivvel kérvényezőt értesítjük, ez utóbbit azzal, hogy ezen határozatnak a nevelési járulék mérvére vonatkozó része ellen, közvetlenül a vármegye alispánjánál 15 nap alatt beadandó és a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye. A nevelési járulékban való részesítés ténye ellen, a közhirrétételtől számított 15 nap alatt, ugyancsak a vármegye alispánjánál beadandó és a m. kir. belügy miniszter úrhoz intézendő fellebbezéssel élhet bármely törvényhatósági bizottsági tag. Kiadta: Dr. Daimel várm. aljegyző, tb. főjegyző. 18841 — 1933 ikt. sz. KIVONAT Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1933. évi szeptember hó 29-én tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 185 bgy. ad. 15729—1933. ikt. Dr, Dávid László szarvasi ügyvéd kirendelt gyám kérelme néh. Jeszenszky Frigyes szarvasi községi jegyző árvája részére nevelési járulék megállapítása iránt. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága kisk. Jeszenszky Ágnes szarvasi lakost, a törvényes feltételek fennforgására tekintettel, gyámja kérelmére nevelési járulékban részesíti, — és illetményeit az alábbiak szerint állapítja meg: 1917. évi augusztus hó 4-én született Jeszenszky Ágnesnek, mint szülődén árvának igénye van, 1922. évi október hó 2-án elhalt édes apjának 21. évi és 9 hónapi szolgálata alapján 1933. évi augusztus hó 1-től, vagyis a kérelem beadását követő hónap elsejétől, — ellátatlansága tartamára, legfeljebb azonban 24. életévének betöltéséig — annak az özvegyi nyugdíjnak 2/5-ére nevelési járulék címén, amely megilletné az özvegyet abban az esetben, ha életben lenne. Nevezett kiskorú édesapja a tényleges szolgálatban utoljára a VIII. fiz. oszt. 1. fokozatban volt. Az 5.000 — 1924. M. E. sz. rendelettel megállapított fizetés alapulvétele mellett az özvegynek igénye lett volna havi 75 aranykorona, pengő értékben 102 P özvegyi nyugdíjra. Ehhez hozzászámítandó a 9.000—1927 M. E. sz. rendelete alapján 10 százalék, akkor az özvegyi nyugdij 112 P 20 fill. lett volna. Ennek alapján pedig a nevelési járulék 44 pengő 88 fillér lesz. A nevelési járulék az érvényben lévő illet231
