Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (36. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-14 / 42. szám
nincsenek. A természetbeni lakást élvező vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak lakáspénzei 2207 P-vel emelkedtek, mert a főispán lakáspénze is fel lett véve. A bérbeadott szarvasi főszolgabírói lakás bérjövedelmét a házbérek általános csökkenése miatt az 1933. évi 900 P-vel szemben 100 P-vel kisebb összegben állapítja meg. A várm. közúti alapnak 3990 P hozzájárulása 1934. évre nem lett felvéve, mert a m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter ur 9400—1933. I. A. sz. rendeletével 1934. évtől kezdve már nem engedélyezte. Az egyéb jövedelmek közül a vizhasználati engedélyek dijából várható jövedelmet 50 P-vel, a házasságok kihirdetése alól adott felmentések dijaiból várható jövedelmet pedig 100 P-vel, a tenyészigazolvónyokért szedhető dijak jövedelmét 1000 P-vel, a tényleges állapotnak megfelelően csökkenteni kellett. Utóbbit azért is, mert a törvényhatósági bizottság 92—1932. bgy. sz. határozatával e dijakat 30o/°-kal leszállította. A késedelmi kamatok összegét 403 P-vel emeltük. 1303. P uj tételként Belügyminiszter urnák 72.266—1933. sz. körrendeleté alapján a várm. főispánja, alispánja és főjegyző által élvezett természetbeni fűtés és világításért befolyó térítési dijak címen lett felvéve. A vármegyei Hivatalos Lap előfizetési és hirdetési dijait az 1933. évi 2900. P-s előirányzattal szemben 1934. évre csak 1800. P-ben állapítjuk meg, mert a vármegyei Hivatalos Lap előfizetett példányainak a száma az 1933. évi 120 példánnyal szemben a községi költségvetéseket felülvizsgáló miniszterközi bizottság rendelkezése folytán 65 példányra csökkent. A rendkívüli bevételeknél a vármegyei háztartási alap terhére javadalmazott alkalmazottak illetményeinek csökkentése folytán az 1933. év folyamán elért megtakarítás címén 1934. évre semmi sem lett előirányozva, mert a vm. pótadó eredménye az 1933. évre előirányzottnál 2250. P-vel kevesebb és igy ami csekély megtakarítás mutatkozik is az illetményeknél, azt a kivetés során mutatkozó pótadóhiány fedezésére kell fordítani. Ugyanitt van előirányozva a várm. törványhatósági ebadó alapnak a közmunkákkal kapcsolatban felmerülő kiadásokhoz való hozzájárulás fejében 10.000 pengő. E szerint a vármegyei háztartási alap 1934. évi költségvetését 197.948 P szükséglettel 38.791 P fedezettel és 159.157 P hiánnyal elfogadja és megállapítja. E hiány fedezésére a vármegyei'pótadót jelöli ki. A kivetés azonban csak akkor történhetik meg, ha Belügyminiszter ur a kiádások és bevételek összegét végérvényesen megállapította. II. fejezet. Nyugdíjköltségvetés. A törvényhatósági bizottság a vm. nyugdíjalap szükségletét az 1933. évi 451.895 P-vel szemben az 1934. évre 485.650 pengőben állapítja meg. A szükséglet emelkedik, tehát 33.755 P-vel. A szükséglet a költségvetéshez csatolt kimutatás alapján a tényleges állapotnak megfelelően lett megállapítva. A kimutatásban az ellátási dijak egész évre az érvényben álló illetménycsökkentő rendeletekben előirt százalékkal csökkentve vannak felvéve. Az időközi nyugdíjazásokra csak annyiban lett hitel előirányozva, ahogy a kimutatásban — külön csoportosítással fel vannak sorolva azok a még tényleges szolgálatban álló vármegyei és községi alkalmazottak, akik 35. illetve 40. évi szolgálati idejüket, vagy 65. életkorukat 1934. év végéig betöltik és igy nyugdijazandók lesznek. A várm. nyugdíjalapnak készpénz feleslegei nincsenek. Az év első felében pedig az alapnak pótadó jövedelme alig van, úgy, hogy a havonként előálló szükségleteit csak kölcsönök felvételével tudja fedezni. E kölcsönök kamatterheinek fedezésére a törvényhatósági bizottság — úgy mint 1933. évben — 8500 P hitelt állapit meg. A törvényhatósági bizottság a fentebb felsorolt szükségletekre fedezetül kijelöli: Az 1. rovaton a vármegyei és községi alkalmazottak fizetése (havidija, havibére) után levont és az újabb illetménycsökkentés miatt előreláthatólag 10.900 P-t kitevő nyugdijjárulékokat. A csökkenés tehát 600 pengő. Az 5. rovaton a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok járandóságai után levont és előreláthatólag 19.080 P-t kitevő általános kereseti adót, mely azért lett ismét 1992 P-vel kevesebb, mert az illetmények és ellátási dijak újból csökkentve lettek. 227
