Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (36. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-14 / 42. szám
A 6, rovaton az ellátási dijak csökkentése folytán az 1933. év folyamán elért megtakarítást a törvényhatósági bizottság az 1934. évre nem veszi fel a költségvetésbe, mert az 1933. év folyamán a megtakarítás — az azt számban és összegben jóval meghaladó, előre nem látott nyugdíjazások miatt — teljesen felhasználtatott; ezenkívül a vm. pótadónak kivetési eredménye is eddig 5002 P-vel kevesebb az előirányzottnál. A törvényhatósági bizottság az egyesített vármegyei nyugdíjalap 1934. évi költség- vetését e szerint 485.650 P szükséglettel 29.980 P fedezettel 455.670 P hiánnyal állapítja meg, melynek fedezésére a vármegyei pótadót jelöli ki. A kivetés azonban csak akkor történhetik meg, ha Belügyminiszter ur a kiadások végösszegét végérvényesen megállapította. III. Fejezet. Alapok költségvetése. /., Katonai beszállásolási alap. A törvényhatósági bizottság a vármegye területén átvonuló katonaság elszállásolásával felmerülő kiadásokról, katonai nevelő és — képzőintézeti alapítvány költségeiről és a hadszerraktárak tatarozási költségeiről összeállított és a vármegyei költségvetés III. fejezetében 1. rovatként beillesztett költségvetést az 1934. évre 12.220 P szükséglettel 5.600 P fedezettel 6.620 P hiánnyal elfogadja és megállapítja. Az alapnak előző évi maradványa teljesen fel lett használva és igy a hiány csak vm. pótadó kivetése utján biztosítható. 2., Testnevelési alap. A törvényhatósági bizottság a vármegye területén működő testnevelési tanács céljaira felmerülő kiadásokról összeállitott és a várm. költségvetés III. fejezete alatt 2, rovatként beillesztett költségvetést az 1934. évre 17.000 P szükséglettel 17.000 P fedezettel és igy hiány nélkül elfogadja és megállapítja. Ezek szerint a vármegye pótadóból fedezendő hiány: 1., A háztartási alap hiánya 159.157 P melynek fedezésére az 1933. évre kivetett 4181.084 P-t kitevő állami egyenes adók után 3.8°/o-os pótadó lesz kivetendő. 2., A várm. nyugdíjalap hiánya 455.670 P, ebből a vármegyei központi alkalmazottak 100.194 P, illelőleg a vármegyei járási és községi alkalmatottaknak összesen 619.932 P nyugdíjba beszámitható illetménye arányában esik a megyei városok és községek közönségének terhére 63.338 P, kizárólag a községek közönségének terhére 392.332 P, A városok és községek közönségét egyaránt terhelő 63.338 P-ből a 4,181.084 P állami egyenes adók 1.5°/o-os arányában esik a megyei városok közönségének terhére 17.733 P, a községek közönségének terhére 45.605 P. A 392.332 P hiány fedezésére csak a községekben a 2,998.882 P adóalap után 13.1 százalékos pótadó lesz kivetendő. A vm. nyugdíjalap hiánya tehát a megyei városokban 1.5 százalékos, a községekben pedig 14.6 százalékos pótadóból nyer fedezetet. Az alapok költségvetéseinek hiánya 6.620 P, melynek fedezésére az 1933. évre kivetett 4,181.084. P-t kitevő állami egyenes adók után 0.2 százalékos pótadó lesz kivetendő. Végeredményben a megyei városokban 5.5 százalék a kis- és nagy községekben pedig 18.6 százalékos pótadó kivetésére lesz szükség. Ez a határozat közérdekű lévén, meghirdetendő és jóváhagyás végett a vármegyei költségvetés három példánya kapcsán a m, kir. Belügy Miniszter úrhoz felterjesztendő. Erről a vármegye alispánját, további szabályszerű eljárás végett az iratokkal és a határozat három példányával értesítjük. Kiadta: Dr. Pánczél ' um. főjegyző 19.118—1933. ikt. sz. KIVONAT Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán 1933. évi szeptember hó 29-én tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 189 bgy. ad. 10130—1933. ikt. Képiró Ferenc várm. házfelügyelő nyugdíj ügye. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága Képiró Ferenc vm. házfelügyelő gyulai 228
