Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (34. évfolyam, 1-55. szám)
1931-02-20 / 8. szám
munkálatok előkészítésére minden intézkedés soron kívül tétessék meg, hogy ezek a munkálatok, — amint azt az időjárás megengedi, folyamatba tehetők legyenek. Intézkedtem az iránt is, hogy a vármegye 1931. évi közúti költségvetésébe felvett közmunkák, azonnal, mint azt az időjárási viszonyok megengedik, folyamatba tétessenek. Ugyancsak munkaalkalmak létesítését célozza a mai ülés tárgysorozatában felvett az az előterjesztésem is, mely a vármegyei épületek tatarozásáról szól. Az 1930. évi szeptember hó 27-én tartott törvényhatósági közgyűlésen, az al- ispáni jelentéshez történt felszólalás alapján, elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy azon aggodalmakkal kapcsalato- san, melyek a nemesített búzavetőmagok használata miatt merültek fel, a törvény- hatóság a földmivelésügyi miniszter úrhoz felír. A feliratra a földmivelésügyi miniszter ur által adott választ, kivonatosan a következőkben ismertetem: A földmivelésügyi miniszter ur leirata szerint, téves az a feltevés, amely szerint az utóbbi években elterjedt nemesitett búzák rontották volna el a tiszavidéki búzák régi minőségét, mert a Békésvármegyében beállított buzafajta összahasonlitó kísérletek minőség vizsgálati adatai szerint, a kipróbált buzafajták, minőség szempontjából általában jó, egyes fajták pedig kiváló eredményeket szolgáltattak. A búza minőségében jelentkezett eltolódás az időjárásra vezethető vissza, mely eltolódást sokkal nagyobb mérvűnek tüntette fel az a körülményv, hogy időközben a külföldi piacokon forgalomba^ kerülő tengerentúli búzákat egységesítve vitték piacra, A miniszter ur figyelmeztet arra, hogy a búza minőségére igen sok olyan körülmény is befolyással bir, amelyek irányítása a gazdaközönség kezében van. így a megfelelő vetőmagokon kívül a talaj művelése, a talaj trágyázása, főként a foszfor és nitrogén tartalmú trágyák használata, továbbá az aratásnak jól megválasztott időpontja, a helyes és gondos raktározás. Szükségesnek látom a vármegye gaz- daközönségsnek figyelmét a miniszter ur ezen közlésére különösképpen felhívni, mert ha a sikér kifejlődésének feltételeit a gazdaközönség saját maga nem igyekszik biz- biztositani, akkor a legjobb minőség búzavetőmag használata egymagában a kívánt eredményt nem fogja meghozni. A miniszter ur értesítése szerint a gabona és lisztkisérleti állomás a buzaka- taszter elkészítésén dolgozik. A vármegye talajtérképének elkészítését szintén programmba vette, de értesítése szerint, az egész országban egyszerre ez a munka fedezet hiányában nem végezhető el. A buzamárkázás szintén előkészítés alatt van, de megoldása természetesen időt igényel. A talajvizsgálati laboratóriumokat illetőleg azt közli a miniszter ur, hogy a talajvizsgálat elvégezhetése nagy elméleti és gyakorlati szaktudást és olyan költséges felszerelést igényel, ami lehetetlenné teszi, hogy az ily intézetek máshol, mint vegykisérleti állomások mellett léte- sittessenek. Ezidőszerint már több, mint 10 ilyen intézet működik, de az értesítés szerint, a gazdaközönség, — sajnos, — azokat sem veszi igénybe. A népszámlálási munkálatok befejeződtek és az anyag feldolgozása folyamatban van. A vármegye 1930. évi ügyforgalmi adatairól a következőken teszek jelentést: 1930. év folyamán az alispáni iktatóba beérkezett 22679 drb a közigazgatási bizottság iktatójába érkezett: 5915 drb, kihágási iktatóba érkezett: 1081 drb, a központi választmány iktatójába: 327 drb, útlevél iktatóban: 1368 drb és meghosz- szabbitás végett érkezeit: 1795 drb útlevél. Ezenkívül mintegy 5—6000 ad. szám. Összesen tehát elintézendő volt 38165 drb. A vármegyei árvaszék ügyforgalma a múlt év folyamán 28288 ügydarab volt. A békési járás főszalgabirájánál elintézendő volt: 8316 darab, a gyulai járás — 58 —
