Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-01-09 / 2. szám
14 — igás közmunka napszám fejében teljesíteni tartoznak. 6. Megállapítja a törvényhatósági bizottság, hogy egyrészt az 1930. évi közúti költségelőirányzatba beállított és évenként ismétlődő kiadások fedezhetése, másrészt a községi és tanyai bekötő utak építése tárgyában 602—929. bgy. sz. határozattal megállapított 4 éves építési programm alapján kiépítendő utak építési költségeiből a törvényhatóságot terhelő '/3-ad rész fedezetének biztosítása céljából a költségvetésbe beállított és ott részletezett egyéb bevételi forrásokból várható bevételeken felül még szükséges összeget az utadóalapnak 17°/n-a fedezi és adja ki, miért is a törvényhatósági bizottság az útadónak ily mérvű felemelését már indokoltan kimondó 602- 1929. bgy. határozatának fentartásával az útadó alapját képező folyó állami egyenesadók után százalékban kivetendő útadó kulcsát 1930. évre a fedezeti szükségletnek megfelelően 1 7 (tizenhét) százalékban állapítja meg és ezen megállapításának jóváhagyását nyomatékosan is kéri, mert csak ilyképen áll módjában a törvényhatóságnak a négy éves útépítési programból az 1931., 1932. és 1933. években végrehajtandó munkák költségeiből a törvényhatóságot terhelő összegek fedezetéről az 1930. évben fel- használásra nem kerülő összegnek tartalékolása és az évenkénti rendes bevételeknek, ezek között a 17%-ra felemelt útadónak előirányzása révén gondoskodni. Igaz ugyan, hogy a bekötő és tanyai utak építése tárgyában kereskedelemügyi miniszter ur által 130.802—1929. I. K. M. sz. alatt kiadott rendelet szerint a törvényhatóság által elhatározott l ekötő és tanyai útépítési programmnak foganatosításához szükséges uj jövedelemforrás gyanánt a közmunkaváltság 70%-os részesedésének 80% ra való emelése és a 10%-os útadónak 15%-ra való emelése van megemlítve, mégis a bizottság a községek szükségletére való tekintettel a közmunkaváltság eddigi részesedésének változatlanul ' hagyásával ugyanakkora összegű jövedelemszaporulat elérhetése érdekében az útadónak az eddigi 10%-ról 17%-ra való felemelését tartja célravezetőnek, amint azt különben a törvényhatósági bizottság folyó évi szeptember hó 17-én tartott közgyűlésén 602—1929. bgy. szám alatt hozott határozatával már el is határozta. 7. A községek amúgy is súlyos terheire való tekintettel kimondja a törvény- hatósági bizottság, hogy bár a közúti költségvetés mikénti egybeállítása tárgyában folyó évben kiadott 136.223— 1929. K. M. sz. keresk. min. körrendeletben is hivatkozott törvényes rendelkezés alapján a vicinális utak fentartásához az érdekelt községekre a közmunkaváltságon és útadón felni még külön készpénzben! hozzájárulás is kiróható lenne, a törvény- hatóság ezzel a felhatalmazással ezidő- szerint még sem él és külön készpénzbeni hozzájárulást a községekre nem ró ki. 8. Határozatilag kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy a községi és tanyai bekötő utak kiépitése tárgyában 602—1929. bgy. határozattal megállapított 4 éves útépítési programmban felsorolt utak közül 1930. évre a programmnak mintegy V4 ed részét kitevő és a költségelőirányzatban részletesen megnevezett 5 útvonalnak kiépitését irányozza elő összesen 52-5 km.*hosszban azon az alapon, hogy az Összesen 2,100.000 pengőben előirányzott építési költségeknek y3-ad része az államot, — ‘/3-ad része a törvényhatóságot — és %-ad része pedig az érdekelt községeket terheli. Tekintettel arra, hogy a szóban levő útvonalak kiépitése csak akkor válik lehetővé, ha az állam és az érdekelt községek a reájuk eső s a költségvetés 11. és 12. tételeiben bevételként előirányzott '/3-ad—1 /3-ad építési hozzájárulási összegeket tényleg biztosítják és a közúti alapba be is fizetik, a törvényhatósági bizottság nyomatékosan kéri kereskedelemügyi Miniszter urat, hogy az úgy
