Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)

1930-10-18 / 50. szám

- 387 ­Tukovics János csehszlovák állampol­gár, volt vértesboglári lakos, aki 1876. év­ben Mosonfaluban született, földmives fog­lalkozású, útlevele 6607. szám alatt állítta­tott ki, Magyarország területére lépett Ko­márom 1928 szeptember 20 ik napján. Eltá­vozása előtt Vértesboglár községben Güt- leber Antalnál tartózkodott és onnan 1928 évjszeptember 23. napján bejelentéssel Urstba távozott. A határátlépési igazoló szelvénye nem érkezett vissza. Nevezett nyomozandó és feltalálás esetén Alispán, Székesfehérvár közvetlenül folyó évi 8540 szám alatt ér­tesítendő. Vármegyei közérdekű hírek. Az alispánnak a közigazgatási bizottsághoz tett jelentéséből : A gazdasági munkások helyzete nehéz­nek mondható, mert a munkaalkalmak meg­szűntek és a nagyon rossz tengeri és cukor­répa termés következtében, az előző években ilyenkor rendelkezésre álló munkaalkalmaktól is elestek a munkások. A mezőgazdasági munkások keresetét nagyban megneheziti az a körülmény, hogy a szárazföldről való répaszedés rendkívül fá­radságos és ilyen munka mellett, a kereseti lehetőség igen csekély. A szociális gondolkodásnak felemelő, szép és követendő példáját nyújtotta Haasz Antal nagybirtokos, aki a Békéssámson köz­séghez tartozó Melindapusztai birtokán lévő gazdasági munkásainak, a rendkívüli gyenge tengeri termés következtáben, a munkások keresetét egy közepes tengeri termés hoza­máig egészítette ki azzal, hogy minden egyes munkásának 7 és fél métermázsa vá­logatott jóminőségü tengerit méretett ki a sajátjából, miáltal munkásai legalább a téli ruházati szükségletüket képesek biztosítani. A kereskedelem és ipar terén a legki­sebb kedvező jelenségről sem számolhatok be. A kenyérárak szabályozása tárgyában kiadott felsőbb hatósági rendelet következté­ben, több helyt a hatóság megindította a tárgyalásokat a kenyérsütő iparosokkal és a kenyeret árusító kereskedőkkel, a kenyér árának szabályozása céljából. Bár a tárgya­lások legtöbb helyt még befejezve nincsenek, már most megállapítható, hogy a. kenyér árának figyelembe vehető leszállítása nehéz­ségekbe ütközik, állítólag azért, mert a lisztárak rendkívül magasak és a kenyér­magvak árával nincsenek összhangban. Sérelmezi a kisiparosság a kisipari köl­csönök kihelyezésének azt a módját, hogy a kölcsön szétosztásával az I. 0. K. Sz. van megbízva, mert ily módon a kölcsönhöz jutás nagyon nehéz és lassú. Ezért az a kíván­sága a kisiparosságnak, hogy épp úgy, mint a mezőgazdaságazdasági exporthitellel tör­tént, a kölcsönnyújtással a vidéki hitelszö­vetkezetek bízassanak meg. A takarékpénztárak is szívesen vállal­ták volna a kölcsönök lebonyolítását. A je­lenlegi rendszer mellett, a legmegbízhatóbb kölcsönre szorulók is, csak több hónap után kaphatják meg az egyébként olcsó kamato­zású ipari kölcsönt. Ez az oka annak, hogy a kölcsön igénybevétele iránt nincs meg a kellő kereslet. Indítványozom, hogy ezen megokolt kí­vánság érvényesítése érdekében a közigazga­tási bizottság írjon fel illetékes helyre. Az országgyűlési képviselőválasztóknak a jövő évre érvénnyel bírandó névjegyzékei­nek összeállítási munkálatait a központi választmány befejezte. Eltekintve azoktól a rendkívüli nagy munkával járó feladatoktól, amelyekkel az ideiglenes névjegyzékek össze­állítása a községekben jár s amely végered­ményben a községi alkalmazottakat terheli meg igen nagy mértékben, itt a vármegyei központban az összeíró küldöttségek által egybeállitott ideiglenes névjegyzékek felül­vizsgálata,, a felszólalásoknak elbírálása stb. évenként két tisztviselőt legalább 4-5 hó­napig foglalkoztat, ezenfelül igen nagy mun­kát okoz a végleg egybeállitott névjegyzé­keknek minden évben 5 példányban való le­írása, záradékolása és az illetékes helyekre való elküldése. A folyó évben elvégzett ezen munkálatoknak az volt az eredménye, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents