Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-07-19 / 35. szám
— 279 — Hruska János 23 éves róm. kath. borbély, szarvasi születésű, v. szarvasi lakos, katona nem volt, vagyontalan, büntetlen terhelt 250.000—1929. B. M. rendelet 102. §-ába ütköző kihágásért jogerősen büntette- tett az Ítélet végrehajtása előtt ismeretlen helyre távozott. Nyomozandó és feltalálás esetén a szarvasi járási főszolgabíró, hivatkozással 507—1930. kih. számra értesítendő. A hajduszoboszlói járás főszolgabirájá- nak 2568—1929. sz. véghatározatával rendőri felügyelet alá helyezett Iván Sándor román katonaszökevény 1929. november 27 én Nádudvarról azzal távozott el, hogy munkakeresés céljából Debrecenbe utazik. Debrecenben jelentkezési kötelezettségének nem tett eleget, tartózkodási helye ismeretlen. Személyi adatai és személyleirása a következő : Születési helye és éve 1911. Szent- jób (Bihar m.) foglalkozása cipész segéd, termete nyúlánk, arca hosszas, haja, szemöldöke gesztenye barna, szeme kékes, orra, szája rendes, különös ismertető jele nincs. Nevezett nyomozandó s feltalálás esetén 4587—1929. számra hivatkozva a hajduszoboszlói járás főszolgabirája értesítendő. Vármegyei közérdekű hirek. Az alispánnak a julitis 14-i közigazgatási bizottsághoz tett jelentéséből: A gazdasági munkások elhelyezkedése, a fő- szolgabirák jelentése, valamint az általam a községekben teljesített vizsgálatok alkalmá val beszerzett adatok szerint, nagy részben megtörtént, sőt egyes helyeken munkahiány van, ami miatt többen aratógépeket voltak kénytelenek használatba venni. Az azonban nem állapítható meg, vájjon a munkába állottak keresete milyen mérvű lesz, illetve, hogy téli szükségleteiket is legalább nagy részben fedezni fogja Megnyugvással közlöm, hogy a vármegyében lefolyt aratás alatt, a munkások között munkamegtagadás, egy-két esetet kivéve, amidőn a hatóság kellő eréllyel és eredményesen lépett fel, nem fordultak elő. Ipar és kereskedelem terén a helyzet semmi tekintetben sem javult. A miniszterközi bizottság a múlt hóban kiszállott a vármegyébe és azon községeknek folyó évi költségvetéseit, amelyeknél a pótadó az 50 százalékot meghaladja, az illető községi főjegyzők, főszolgabirák és az alispán bevonásával, itt a központban felülvizsgálta és a pótadó százalékot 75 százalék erejéig, saját hatáskörében, véglegesen megállapította. A bizottság Öcsödön, Bé- késszentandráson, Köröstarcsán, Körösladány- ban és Endrődön a helyszínen tartotta meg a költségvetések felülbirálatát. A bizottság és illetőleg annak elnöke dr. Inácsy Pap Elemér pénzügyminiszteri tanácsos, nagy jóindulattal és megértéssel teljesítette feladatát. A felülvizsgálat eredménye szerint Endrőd 61, Körösladány 58, Füzesgyarmat 73, Csabacsüd 63, Vésztő, Gyulavári, Doboz, Kétegyháza, Kondoros, Öcsöd, Békésszent- andrás, Köröstarcsa, Békéssámson, Csorvás, Nagyszénás és Pusztaföldvár községekben pedig a pótadó 75 százalékban állapíttatott meg. Békés községben 90 százalékos pótadó kivetése válván szükségessé, erre nézve a belügyminiszternek tesz a bizottság előterjesztést, mivel a bizottságnak csak 75 százalék erejéig volt joga a pótadót megállapítani. A községek általam történt vizsgálása során panaszolták az elöljárók, hogy lehetetlen helyzet áll be a községekben amiatt, hogy a számvevőség törölte a költségvetésekből a husvizsgálók díjazására, a tankötelesek összeírását teljesítő tanítók tiszteletdijára felvett összegeket, azért, mert a község pótadója az 50 százalékot meghaladja. Sérelmesnek tartják a községek ezt az intézkedést azért, mert a husvizsgálato- kat husvizsgáló hiányában az emberorvosoknak kell teljesíteni, ami nemcsak közegészségügyi szempontból hátrányos, mert a községi orvosokat teendőik ellátásában nagyon hátráltatja, de sérelmes állategészségügyi szempontból, mert a községi orvos akárhányszor külterületen van elfoglalva s ezen idő alatt nem képes a husvizsgálati teen-