Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-05-19 / 25. szám
— 192 — Vármegyei közérdekű hírek. KÍBevezés, választás. Dr. Kraft Ervin vármegyei aljegyző tb. főszolgabírót, akit a belügyminiszter ur egy évvel ezelőtt próbaszolgálatra a minisztériumba rendelt be, most véglegesítette, illetőleg miniszteri segédtitkárnak kinevezte. Az így megüresedett vármegyei aljegyzői állásra a törvényhatósági bizottság folyó hó 15-ki rendes közgyűlésében dr. Heinrich Dezső közig, gyakornok tb. aljegyzőt választotta meg, aki a főispáni titkári teendőket végzi. Harcászati lövészet. A 23-ik lapszámban levő közlemény módosítása. A békéscsabai állomásparancsnokság értesítése szerint a harcászati lövészet ideje módosult. Május 20-tól 24-ig naponta 6 órától délután 1 óráig fog tartani. (9517—1930. ikt. szám.) A vármegye 1930. évi közoti költség- vetése többszöri sürgetés után, végre e hó 12-én leérkezett a vármegyéhez. A vármegye vezetősége nagy érdeklődéssel várta a keresk. miniszternek a költségvetés felülvizsgálata tárgyában hozott döntését, mely bizonyos fokban meglepetést foglal magában. Többször megírtuk már, hogy a vármegye az államsegéllyel (V3-ad rész) kiépítendő u. n. összekötő utak programmját elkészítette és az ily képpen, vagyis a vármegye, a községek és az állam */3—V3—'/Vad hozzájárulásával kiépítendő utak hosszát 193 kilométerben állapította meg. — A kereskedelemügyi miniszter a törvényhatóságnak ezt a határozatát is felülbirálván újból megállapítja, hogy 193 km. helyett csak 74 km-t enged államsegéllyel kiépíteni, ezt is csak 3 méter szélességben. Ha tehát a vármegye ezeket az utakat 4 méter szélességben akarja kiépíteni, abban az esetben ennek az 1 méter különbözetnek kölségeihez a keresk. miniszter semmivel sem járul hozzá. Ezt a költséget tehát a vármegyének és az érdekelteknek maguknak kell fizetni. A keresk. miniszter ezen állásfoglalásából azután azt a következtetést vonta le, hogy utasította a vármegyét, hogy a már többször emlitett 52 kin-en felül, amelynek építése már el lett határozva és pedig 4 méter szélességben, jelölje ki még azt a 22 km. utat amellyel együtt meg lesz az a 74 km. hosszú ut, amelynek költségeihez az állam '/Vad részben hozzájárul. Természetes, hogy ha a vármegye ezt a 22 km. utat 4 méter szélességben akarja kiépíteni, úgy az 1 méter különbözetnek a költségeit neki és az érdekelt községeknek maguknak kell viselni mert ahhoz az állam semmivel sern járul hozzá. Ezek szerint a törvényhatóságnak még ki kell jelölni azt a 22 km. hosszú utat, amelyet még a fentiek szerint államsegéllyel kiépíthet. A kereskedelemügyi miniszter leiratában már kötelezőleg előírja, hogy ebből a 22 km.-ből az endrőd—mezőtúri kb. 8 km. hosszú ut feltétlenül kiépítendő, a többire nézve pedig figyelmébe ajánlja a vármegyének, hogy kiépítendők lennének még a kö- rösladány—dévaványai, valamint a kondoros —szentesi vicinális utak. Ebből kitűnik, hogy a kereskedelemügyi miniszter olyan utaknak a kiépítését is kívánja, amelyek a 193 km. úti programúiban nem voltak felvéve, amelyekre a vármegye nem is gondolt. A vármegye alispánja a kereskedelemügyi miniszteri rendelet következtében újabb nehézség elé lett állítva, hogy a törvényhatósági bizottságnak a még kijelölendő 22 km. útra javaslatot tegyen, mert előrelátható, hogy ennél a kérdésnél a törvényhatósági bizottságban megint nagy és nehéz tárgyalások lesznek. A közúti költségvetésben benne hagyattak a 74 km.-ből az idén kiépítendő utak, amelyek hossza 52*5 km. Ezek pedig a következők : a tótkomlós—békéssámsoni, az Orosháza - szentetornyai, a csorvás—ge- rendási, a békéscsaba — mezőmegyeri és végül a 26 km. hosszú füzesgyarmat—puszta- bucs—karcagi utak. Ezeknek költségeire nézve akként rendelkezik a miniszteri leirat, hogy a 4 első útvonal költsége a külföldi kölcsönből megmaradt összeg terhére építendő ki, de egy harmad részben hozzájárul ahhoz évi 60.000 P-vel az állam is, de csakis azokhoz a költségekhez, amelyek 3
