Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-05-10 / 23. szám
180 — terrel hosszabbította volna meg az utat, akarta az útépítést a csorvási állomásig megépíteni. Az előbbi kívánság szerint az ut a csorvási állomásnak Békéscsaba felőli, a másik kívánság szerint az állomásnak Orosháza felőli részébe torkolana be. Volt egy harmadik kívánság is és pedig Csorvás községé, amelynek figyelembevételével az ut 1 km-rel lenne hosszabb, mintha az első helyen említett irány fogadtatik el. A vármegye alispánja már meghozta határozatát és az ut vonalát az első kívánság értelmében állapította meg. Ezen a vonalon azonban az a nehézség áll elő, hogy idegen területet is kell igénybevenni, amely ha a békés megegyezés nem sikerül, csak kisajátítás utján lesz a szükséges terület megszerezhető, amely esetben az útépítés megint késedelmet fog szenvedni. Az alispán határozatát az ellen párt bizonyosan meg fogja feleb- bezni. Ez esetben az lenne kívánatos, hogy a felebbezést odafent a minisztériumban so- ronkivül intézzék .el Ez az ügy is élénk példája annak, hogy az útépítkezések nem mennek olyan könnyen és simán, amint azt egyes türelmetlenek, gondolják. Az aníók raegdobálása. Még most is nagyon gyakran előfordul, hogy főként gyermekek és éretlen suhancok, az országutakon és egyes községeken áthaladó jármüveket megdobálják. Ezen a tarthatatlan állapoton, amely következményeiben nemcsak, a személy- és vagyonbiztonságot veszélyezteti és sok esetben súlyos, sőt végzetessé is válható baleseteket idéz elő, az ország idegen forgalmát is rendkívül károsan befolyásolja, a belügyminiszter gyökeresen változtatni akar és e célból szigorú rendszabályokat léptetett életbe. Intézkedett egyben a miniszter arra nézve is, hogy a kultuszminiszter rendelje el, hogy az iskolákban a tanköteles gyermekeket a tanítói kar az említett cselekmény káros következményeiről kitanitsa és a rendelkezések betartásáról az iskolai fegyelem eszközeivel is gondoskodjék. A földmivelésüpyi miniszter a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kérelmére kivételesen megengedte, hogy a szemes tengericső (csutka), tekintettel a tengeri rossz értékesítési lehetőségére, május 15 én tnl is az n. n. tengeri góréban tá- roltassék. A miniszteri rendelet nyomatékosan kiemeli, hogy a kedvezményt, amelyet csak egy pár vármegyének, köztük Békésvármegyének adott meg, csupán a szemes tengericsőre (csutkára), tehát nem a szárra vonatkozik és elrendeli, hogy a kukoricamoly elleni védekezésre kiadott rendelet egyéb vonatkozású részei a legszigorúbban végrehajtassanak. Irodacikkek jutányos beszerzésére vonatkozó értesítést küldött a »Nótáriusc községfejlesztési vállalat (Budapest VIII., Szent- királyi utca 49.) Ezt a községi elöljáróságok figyelmébe ajánljuk azzal, hogy irodacikkek rendelésénél kérjenek innen is ajánlatot. (8859—1930) Ragadós állatbetegségek: Lépfene : Nagyszénás, Öcsöd, Szarvas, Szeghalom. Veszettség: Békéscsaba, Gyula, Békés, Gerendás, Kétegyháza, Kondoros, Mezőbe- rény, Nagyszénás, Orosháza, Öcsöd, Vésztő. Ragadós száj- és körömfájás: Csorvás. Iparszerei l/őlgagos kiütés: Tótkomlós. Lóriik kór: Békéssámson, Eüzesgyar- mat, Gyulavári, Orosháza, Öcsöd, Vésztő. Sertésorbánc; Endrőd, Gyoma. Sertéspestis: Békéscsaba, Endrőd, Kö- rösladány, Köröstarcsa, Orosháza, Vésztő. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1930.
