Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)

1930-05-12 / 24. szám

n r ^ / y .

kt IsZ/cZc

XXXIII. évfolyam. Gyula, 1930. május 12. 24-ik szám.

Békés- Ilii vármegye

Hivatalos Lapja

Szerkeszti: Dr. PÁNCZÉL JÓZSEF, I

Megjelenik hetenkint egysaer. várm. II. főjegyző, Kiadja: A vármegye alispánja.

tb. főjegyző.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország mennyország !

27 — 1930. eln. szám. Békésvármegye alispánjától.

A vármegye közügyéiről és a folyó évi február havi rendes közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet, az 1886. évi XXI. t. c. 68. §-ának s) pontja értelmében a következőkben terjesztem elő :

I. Közegészségügy.

A közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak és a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések számának némi csökkenése és enyhébb lefolytása folytán, ennyiben kedvezőbbek is.

Mig ugyanis az 1929. évi II. hó 1-től

1929. május 1-ig terjedő idő alatt heveny ragadós bajban beteg lett 551 egyén és meghalt 67, addig az 1930. évi II. hó 1-től

1930. óv V. 1-ig terjedő időszak alatt megbetegedett 528 s meghalt 21 egyén.

Különben a jelentést magában foglaló időszak alatt a heveny fertőző betegségek Közül előfordult:

inegbete- háláló°/n

gedéssel

zással

/ u

a) roncsoló toroklob 187

11

5-9%

b) vörheny

41

—

—

c) kanyaró

233

1

0.4%

d) bárányhimlő

48

1

2.08%

e) hasihagy máz

12

4

3.3%

Tekintetes Törvényhatósági Bizottság !

f) gyermekágyi láz 4 2 50%

g) járványos agy-gerincagyhártyalob 1 —

h) merevgörcs (tetanus 2 2 100%

összesen 528 21

Amint az adatok igazolják a heveny ragadós bajok közül a kanyaró, majd a roncsoló toroklob volt az uralkodó. A kanyaró főleg az orosházi járásban terjedt, legnagyobb számmal Orosházán, a roncsoló toroklob Békéscsabán és több községben, mint Mezőbe- rény, Endrőd, Füzesgyarmat, Körösladány, Gádoros fordult elő. A terjedést gátló óvintézkedések a helyi hatóságok részéről megtörténtek, roncsoló toroklobosak gyógyító, környezetük védő oltásokban részesítése mellett Békéscsabán, ahol a legnagyobb volt a megbetegedettek száma. Iskolai prophylakti- kus oltások is végeztettek kielégítő eredménnyel.

Az idült fertőző betegségek közül a nyílt gümőkór 102 uj megbetegedési esetben jelentetett be, a közülők elhaltak száma 72 volt, amelynek 71.4-et kitevő %-os aránya, a betegség természetes súlyossága és a bejelentésre kerülő esetek még mindig kevesebb voltából magyarázható. A trachomások szá« ma kevés növekedési ingadozást mutat.