Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-01-25 / 4. szám
- 43 Most lehet csak megállapítani, hogy milyen nagy érdeme van a vármegye alispánjának, aki a vármegyei közkórháznak államosítását nagy és évekig tartó küzdelmek után keresztül vitte és ez által a vármegyét nagy gondtól és súlyos anyagi terhektől mente- sitette. A közíenyészlésre nem szánt mének kötelező elővezetését és vizsgálatát a föld mivelésügyi miniszter ez évre újból elrendelte. A szóban levő vizsgálathoz előveze- tendők és elbirálandók az egy évet betöl- töltött és ennél idősebb mének, illetve méncsikók. A ménvizsgálatok helyeit és határnapját a vármegyei hármas bizottság fogja megállapítani. Az elővezetett mének tenyésztésre való alkalmasság szempontjából birálandók el. Az a mén, amely köztenyésztésre alkalmatlannak nyilvánittatik, forgalomba nem hozható, a vágóhídon azonban ilyen mén minden további nélkül értékesíthető. A mén vizsgálatra beidézett és igazolatlanul meg nem jelent mének tulajdonosai ellen kihágási eljárás indítandó. A vármegyei gazdasági felügyelők szolgálati beosztása tárgyában a földmive- lésügyi miniszter által legutóbb hozottt intézkedést a közigazgatási bizottság tudvalevőleg nem fogadta el és a vármegyei gazdasági felügyelőknek oly módon való beosztását kérte a földmivelésügyi minisztertől, hogy az egyik gazdasági felügyelő székhelye Békéscsaba legyen. A földmivelésügyi miniszter azonban a felterjesztést nem vette figyelembe és alaprendeletét változatlanul érvényben tartotta, intézkedett azonban az iránt, hogy a vármegyei gazdasági felügyelőség központja, amely Gyulán van, a jövőben fokozottabb együttműködést fejtsen ki a Békéscsabán székelő gazdasági egyesülettel. Az őesödi hármas-körösi és a békési keltős-kőrősi híd átépítésére vonatkozólag a keresk. miniszter még a múlt évben rendeletet adott ki a vármegye alispánjához, hogy mivel a kérdéses hidak szakértői megvizsgálása szerint, azok átépítése sürgős szükséget képez, ennélfogva még a folyó évben teljesítse a vármegye ezeket a munkálatokat. A folyó évi közúti költségvetésben a szóban levő költségekre az alispán 400.000 P-t vett fel azon megközelítő költségszámítások alapján, amelyet az államépi- tészeti hivatal a minisztérium illetékes helyéről rövid utón beszerzett. A keresk. miniszternek legújabb rendelete szerint a Hármas-Köröshid átépítése, hozzávetőleges számítás szerint 315.000 P, a békési Ket- tós-Köröshidé pedig 225.000 P-re tehető. Ezek szerint itt már 140 000 P többletköltség mutatkozik. Az igaz, hogy az átépítési költségek végleges összege csak akkor állapítható meg, ha a már megtartott verseny- tárgyalás eredménye ismeretes lesz, azonban már most meg lehet állapítani, az eddigi tapasztalatok alapján, hogy bármennyire kedvező is legyen a versenytárgyalás eredménye, az majdnem bizonyos, hogy a költség- vetésbe felvett 400.000 P-ből a két Ilid átépítési költsége nem fog kitelni. A keresk. miniszteri rendelet szerint tisztázandó az, hogy a békési Kettős-Köröshidon jelenleg átvezető Alföldi Gazdasági Vasút vágánya miként lesz az átépített pályán elhelyezhető és hogy milyen a vasúti terhelés és végül, hogy az átépítés tartama alatt a közúti és vasúti forgalom miként lesz fenntartható. E kérdések rendezése céljából legközelebb helyszíni tárgyalás fog tartatni. A vármegyei közüli alap előirányzott bevételeiből még pedig az útadóból 185.495 P, a közmunkából pedig 275.345 P, összesen tehát 460.000 P hátralék áll fenn ez- időszerint, amely hátralék a múlt évben esedékes összes tartozásoknak 36%-át teszik ki. Ez a hátralék az 1929. évi január havában fennállott hátralékkal szemben éppen 50.000 pengővel kedvezőtlenebb, illetőleg nagyobb. A vármegyei központi választmány e hó 22-én a vármegye alispánjának elnöklete alatt, szokatlanul nagyszámú tag részvételével — a minimális 4 tag helyett 11-en voltak jelen — ülést tartott, amelyen megalakította a jövő évre érvénnyel bírandó országgyűlési képviselőválasztók névjegyzéké
