Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-01-25 / 4. szám
nek kiigazítására hivatott Összeíró küldöttségeket. Az összeíró küldöttségek munkálataikat március hó végéig tartoznak befejezni és illetőleg a központi választmányhoz felülvizsgálás céljából beterjeszteni. A beterjesztendő ideiglenes névjegyzékek alapján azonban a vármegye központi közigazgatás 2 tagja fogja a névjegyzékek alapján a hónapokra terjedő további munkálatokat elvégezni. A badipötiék a nyugdíjba be nem számit- A közigazgatási bíróság egy konkrét eset kapcsán kimondotta, hogy a hadipótlék 1923. év óta, az akkor hozott újabb törvény alapján, a nyugdíj megállapításánál nem vehető figyelembe. Trachoma a vármegyében. A vármegye alispánja megtette a jelentését a trachoma betegség állásáról a múlt év 11-ik feléről. A múlt év I-ső feléből maradt ápolás alatt 836 trachomás beteg és 137 újabb megbetegedés fordult elő, ápolás alatt állott tehát összesen 973 trachomás beteg, amelyből gyógyult 137. Legtöbb volt a tracho- mások száma Endrődön 447, Békéscsabán 46, Orosházán 43, Szarvason 30, Kondoroson 29, a többi községekben ezeknél jóval kevesebb a trachomás beteg. A gyulai állami kórház elmeosztályán 17.1, szemosztályán pedig 46 trachomás beteg volt ápolás alatt. A gyulai városi díjnoliok : Fóris Dezső és társai lakáspénzük megállapítása céljából hozott elutasító városi és vármegyei határozatok ellen a közigazgatási bírósághoz panassza! éltek. A bíróság a panasznak helyt adott és kötelezte Gyula városát, hogy a szóban levő dijnokok részére 1925. évi augusztus hó 1-től 1927. évi december hó végéig állásuknak megfelelő lakáspénzt adjon, illetőleg ezt részükre utalja ki. A bíróság kérdéses ítéletét azzal indokolta meg, hogy mivel a fennálló tö - vényes rendelkezések ideiglenes és végleges dijnokok között különbséget nem tesznek, ennélfogva panaszosoknak a kérdéses időre a lakáspénz jár. A bíróság az 1925. évi augusztus hó 1 -ét megelőző időre a lakáspénzt nem állapította meg, azért, mert az annak idején hozott elutasító képviselőtes tületi határozatot nem felebbezték meg, az tehát jogerőre emelkedett. Elvi döutés kegyelmi ügyben. Egyik várm községi alkalmazottról utólag tűnt ki, hogy olyan bűncselekményért volt elitélve, amelyre a hivatalvesztés is ki lett mondva és igy tulajdonképen községi tisztséget nem tölthet be. Az illető a!kalmazott most kérte, hogy az erkölcsi kvalifikáció hiánya alól felmentessék. A belügyminiszter kijelenti, hogy a jelenlegi jogszabályok a kérelem teljesítésére nem nyújtanak módot, mert jelen esetben nem a büntetés elengedéséről, hanem az elitélés tényéből folyó törvényes (közjogi) következményről, illetve joghátrányról van szó, az elitélés tényét pedig meg nem történtté tenni még kegyelem utján sem lehet. Toborzási eugedóly. A sárbogárdi járás főszolgabirája Tímár Pál endrődi lakosnak engedélyt adott arra, hogy a Zirci apátság előszállási uradalma részére szükséges gazdasági munkák végzésére, Békés- és Biharvármegyék területén 400 félrészes munkást toborozhasson. Ragadós állatbetegségek: Lépfene : Szarvas. Veszettség: Békéscsaba, Endrőd, Gyo- ma, Mezőberény, Orosháza, Vésztő. Lóriikkor: Békésszentandrás, Körös- tarcsa, Öcsöd. Sertésorbánc: Endrőd, Gyoma. Sertéspestis: Füzesgyarmat, Gerendás. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1930.- 44 -
