Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-01-25 / 4. szám
— 42 ben rendszeresített tanfolyamok vármegye- szerte ismét megkezdődtek és a nehéz megélhetési viszonyok dacára is, az önkéntes tűzoltók a tanfolyamokat szorgalmasan látogatják. A nehéz pénzügyi és gazdasági helyzet dacára úgy a városok, mint a községek a tűzrendészet fokozatos kiépítéséről és fejlesztéséről a lehetőséghez képest gondoskodnak. Ezt igazolja az a körülmény, hogy Békéscsaba az 1930 évi költségvetésében 65.000 pengőt, Gyula város 38.835 pengőt, a vármegye 28 községe pedig 146 872 pengőt vett fel. Ez az összeg a múlt évihez viszonyítva 26.582 pengővel kevesebb. Ezen összegből esik tűzoltók illetményére 57.300 P s igy tűzvédelmi szerek és eszközök beszerzésére az 1929. évi 1 16.200 P helyett csak 89.600 P fog rendelkezésre állni. Végül közöljük, hogy a vármegyei háztartási költségvetésbe tüzrendészeti célokra már évek óta felvett 8000 P-t a belügyminiszter a folyó évben 6000 pengőre szállította le. Tözollószerck beszerzése. A belügyminiszter szigorú utasítást adott a vármegyének, hogy a tűzoltó egyesületek részére tűzoltó szerek csakis belföldön szerezhetők be, mert a bel öldi gyártmányok értékére nézve éppen olyan jók, mint a külföldiek. Az fiszakitoM területen Romániában levő nyngdijasok, az ott hozott legújabb törvény szerint, végre némi nyugdíjhoz jutnak. Mivel pedig ezen nyugdijmcgállapitá- soknak előfeltétele az, hogy a szolgálati időre és egyéb kérdésekre vonatkozó okmányokat az illető tisztviselők bemutassák, ezért a belügyminiszter utasította a vármegyéket, hogy az ilyen ‘kérvényeket soronkivül intézzék el. Természetes, hogy ezt minden vármegye, külön utasítás nélkül is, készséggel fogja megtenni. Az n\ gyógyszerárak engedélyezési ügye. A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésében foglalkozott a Gyulán, Békéscsabán, Szentetornyán, Vésztőn és Füzesgyarmaton felállítandó patikák ügyével. Ezek az ügyek, az összes vonatkozó kérvényekkel együtt részben már felterjesztettek, részben a napokban lesznek felterjesztve a népjóléti miniszterhez. A törvényhatósági bizottság azon határozata ellen, amely szerint Füzesgyarmaton a második patika engedélyezését hozta javaslatba, két felebbezés adatott be. A Gyula városában felállítandó .ötödik patika engedélyezése ellen pedig Wieland Dénes és társai gyulai gyógyszerészek adtak be kérvényt, amelyben az ötödik patika engedélyezése ellen állástfoglaltak. A szegény betegek ingyenes gyógyszerszükséglete tárgyában a vármegyéhez is megérkezett azon népjóléti miniszteri rendelet ellen, mely szerint a miniszter a szóban levő gyógyszerek fedezésére az eddigi 120.000 pengő helyett, évi 40.000 pengőt engedélyezett, a közigazgatási bizottság tudvalévőén feliratot intézett és kérte a kiadott népjóléti miniszteri rendeletnek a visszavonását. A kérdéses rendelet ellen országszerte nagy a felzúdulás, amint ez a lapokból is megállapítható. Legújabban a mezőgazdasági kamara foglalt erősen állást ezen rendelkezéssel szemben. Mivel pedig az, évi mintegy 80.000 pengő különbözeiét Békésvármegye nem képes fedezni, mert arra évenként 2 százalékos pótadó kivetése lenne szükséges, ennélfogva, ha a miniszter nem vonja vissza kérdéses rendeletét, illetőleg az évi 40 000 pengő ellátmányt megfelelően fel nem emeli, abban az esetben, amint ezt az alispán már el is rendelte, a szegény betegek részére való ingyen gyógyszer rendelést az eddiginek egyharmadára kell lecsökkeni. Az államsegélynek lényeges leszállítása következtében az összes kórházak is a legnagyobb bajba kerültek és kénytelenek a betegek egyrészét a kórházból kihelyezni, illetőleg hazaküldeni, mert a hiányzó fedezetnek a pótlására az érdekelt kórházat fenntartó közületek nem képesek, vagy ezt csak úgy teljesíthetik, ha újabb óriási terheket vállalnak. Ha Békésvármegyének a kórháza nem lenne államosítva, akkor a vármegyének e miatt is igen nagy gondja lenne és még az esetben is, ha a hiánynak csak egy részét viselné a vármegye, tekintve, hogy 1200 ágyas kórházról van szó, lényeges terhet kellene vállalnia.
