Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-01-05 / 1. szám

A tanyai kirendeltségek közadó kezelése. A belügyminiszternek a magyar tanyavilág közigazgatásának megjavítása tárgyában kiadott rendelete szerint olyan tanyákon, amely önálló község alakítására nem alkalmas, de sűrűbb és nagyobb számú lakossága megokolttá teszi, hogy ügyeiket hivatásos és szakképzett tisztviselők lássák el, a város, illetőleg a község tanyai tisztviselői kirendeltségeket kell, hogy létesítsen. Ennek a hatásköre többek között a közadók kivetésére, kezelésére és behajtására is kiterjedhet. Ezen rendeletének pótlásául a belügyminiszter kijelenti, hogy ilyen hatásköri felruházás csak akkor lehetséges, ha a kirendelt tisztviselőnek megfelelő szakképzettsége és egyéni rátermettsége megvan.

Az országgyűlési képviselőválasztások 1930 évre érvénnyel bírandó névjegyzékének kiigazítási munkálatai a vármegyén már megindultak, pedig az 1929. évi végleges névjegyzék egyrészének leirása még most van folyamatban. A vm. alispánja sürgős rendeletet adott ki a főszolgabiráknak, hogy az összeíró küldöttségek megalakithatása céljából a szükséges előterjesztést 4 nap alatt tegyék meg. A vármegyében 8 választó kerület van s igy a névjegyzékek összeállításával járó munkálatok nemcsak a községeknek, hanem főképen a központi közigazgatásnak egész éven át igen nagy és fárasztó munkát okoznak. A vm. közigazgatásnak több ízben kifejtett az a kérelme, hogy elég volna a névjegyzékeket 3 évenként kiigazítani (választások 5 évenként történnek), felsőbb hatóságnál nem talált megértésre. Pedig a névjegyzékek évenkinti kiigazításával, nemcsak, hogy óriási munka jár, hanem az államnak tömérdek pénzébe is kerül, amit mint teljesen felesleges kiadást meglehetne takariani. Mert miről van szó ? Az évenkénti kiigazítás során a választók sorában beálló változás és pedig elhalálozás, elköltözés, uj felvétel stb. folytán legfeljebb 2%-át teszi ki a választóknak. Ez a csekély változás tehát igazán nem tenné feltétlenül szükségessé az említett nagy és költséges munkát és teljesen elegendő lenne a 3 évenkinti kiigazítás. Az ekként felszabaduló időt a kü- lönhen is agyonterhelt közigazgatás az egész országban a sokkal fontosabb feladatok elvégzésére fordíthatná. A több milliárdos évi költség megtakarítás pedig nagyon sokkal indokoltabb szükségletek fedezésére lenne felhasználható.

A szegedi államvasutak uzletvezetösé- gének újonnan kinevezett üzlet igazgatója dr. Veress Gábor bemutató látogatást tett a vm. főispánjánál és alispánjánál valamint Gyulaváros polgármesterénél is.

A József kir. Herceg Szanatórium Egyesület közli a vármegyével, hogy az Egyesület már több '/í század év óta áll az embermentés szolgálatában és minden erejével arra törekszik, hogy a szegénysorsu tüdőbetegeket Szanatóriumaiba felvegye és az életnek megmentse és ismét munkaképessé tegye. A szegény tüdőbetegek megmentésére az 1926. évben egyesület 86300 P.-t 1927. évben pedig 65500 P.-t fordított. Ezenfelül 8 tüdőbeteg gondozójában az 1926. évben 11120, az 1927. évben 16022 szegény tüdőbeteget gyógykezelt. Ezt az eredményt kizárólag a magyar társadalom és hatóságok áldozatkészségének köszönheti, akik megértő emberszeretettől sugalva, adományaikkal segítségükre siettek.

Iskola (óvóda) építkezésekből felmerült községi terhek viselése tudvalévőleg az amúgy is nagy anyagi bajokkal küzdő községeknek igen nagy gondot okoz. A belügyminiszter azokba a községekbe, ahol a pótadó 50%-nál magasabb, megbízottat küldött ki a költségvetések felülvizsgálatára és megállapította, hogy számos község olyan terheket vállalt magára, amelyek a község teherviselő képességével nem állanak arányban. Ezeket a terheket súlyosbította még igen sok községben az az eljárás, hogy a község az építkezést végrehajtotta anélkül, hogy a költségek fedezéséről előzetesen gondoskodott volna. Ennek azután az a következménye, hogy a község vagy magas kamatozású váltó kölcsönt vett fel a kényszer helyzet folytán, vagy pedig fizetési kötelezettségének egyáltalán nem tudván eleget

~ 7 -