Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-11-26 / 51. szám

— 555 —

b) Nyugdíjas alkalmazóit lakáspénze.

22, §.

Lakáspénz.

1. A nyugdíjas vármegyei és községi alkalmazottakat lakáspénz is megilleti.

2. A lakáspénz megállapításának alapja az az illetmény (fizetés osztályba sorozottaknál az a fizetési osztály), amely után a nyugdíjas nyugdiját kapja és az a lakbérosztály, amelybe utolsó tényleges szolgálatának helye tartozik. A későbbi lakóhelyváltoztatásnak a lakbérnyugdij összegére nincs kihatása. Azok, akik 1923. évi május hó 1-e előtt helyeztettek nyugalomba, lakáspénzüket a szerint a lakáspénzosztály szerint kapják, amelybe az a város vagy község tartozik, amelyben 1923 évi május hó 1- én laktak.

3. A vármegyei és a községi nyugdíjas alkalmazottakat akkora lakáspénz illet' meg, mint amekkora a mindenkor hatályos jogszabályok szerint a nyugalomba helyezett állami alkalmazottak részére jár.

c) A nyugdíjas alkalmazott családi pótléka.

23. §.

Családi pótlék.

1. A nyugdíjas vármegyei és községi alkalmazottakat családi pótlék is megilleti ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan mértékben, mint a minőket a hatályban álló rendelkezések az állami alkalmazottakra nézve megállapítanak.

2. A törvényes vagy törvényesített édes vagy mostoha-gyermek, úgyszintén a törvényes feleség után járó családi pótlékot az alispán állapítja meg. Az alispán határozata ellen a vonatkozó határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye.

3. A tanulmányok folytatása céljából (1912. XXXV. t.-c. 8. § ) úgyszintén a családtagok után méltányossági alapon (1912. XXXV. t.-c. 9. §.) kért családi pótlékot belügyminiszteri jóváhagyás mellett a törvény hatósági bizottság közgyűlése engedélyezi.

d) A nyugdijai alkalmazott ellátásának megszüntetése.

24. §.

A folyósított nyugellátás megszüntetése.

1. A már folyósított nyugdijat, családi pótlékot és lakáspénzt be kell szüntetni a következő esetekben :

1. ha a nyugalomba helyezett magyar állampolgárságát elveszti;

2. ha a nyugalomba helyezett előzetes engedély nélkül idegen hatalom szolgálatába lép.

3. ha a nyugalomba helyezettet a bíróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítéli, vagy ha olyan büntetendő cselekmény miatt ítéli el jogerősen szabadságvesztés-büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve;

4. ha a nyugalomba helyezettet jogerősen szabadságvesztes-büntetésre Ítélik a hivatalvesztés kimondása nélkül;

5. ha a nyugalomba helyezett előzetes engedély nélkül (66. §. 3. bekezdése) állandóan Magyarország határain kivül tartózkodik ;

6. ha a nyugdíjazás után kiderül, hogy a nyugdíjazott még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék. Ily esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság, a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazásával, mondja ki, ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani s a nyugellátást nem lehet beszüntetni akkor, ha a cselekmény elkövetése óta már három évnél hosszabb idő telt el.

7. ha a nyugalomba helyezés után már a nyugdíjazás időpontjában fennállott olyan körülmény derül ki, melynek ismeretében nyugellátás nem lett volna megállapítható. Ily esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki;

8. ha a nyugalomba helyezett meghal ;

9. ha a nyugalomba helyezett újból vármegyei vagy községi szolgálatba, illetőleg