Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-10-05 / 41. szám
- 473 Vármegyei közérdekű hírek. Baromfi kiállítás. A Délmagyarországi Baromfi, Galamb és Házinyul tenyésztők egyesülete, melynek működési köre Békésvármegyére és a hozzá gazdaságilag csat- laknzó szomszédos vármegyék területére terjed ki, a folyó évi november hó 1., 2. és 3. napján Gyulán baromfi, galamb és házinyul kiállítást rendez. A kiállítás célja a korszerű színvonalon álló baromfitenyésztés legújabb és legszebb eredményeinek az érdeklődő közönséggel való ismertetése és bemutatása. A jászberényi bőrminta vásárnak eredetileg kitűzött határideje november 16-ára halasztatott el. A vásáron résztvevők semmiféle címen díjfizetésre nem lesznek kötelezve s a vevők se fognak semmiféle vásári jutalékot fizetni. Vámszedési jog engedélyezése. A kereskedelemügyi miniszter, a törvényhatóságnak felterjesztésére, Kondoros községnek megengedte, hogy a kiadott engedélyokiratban körül irt közutak és műtárgyak építése és fenntartása és újból való építése fejében, 1939. december 31-ig, a vasúti állomáson fel- és leadott áruk után a kitüntetett vámdijakat szedhesse. A szarvasi adóellenőrt jegyzői állás betöltését a belügyminiszter megengedte. A belügyminiszteri rendelet azt a fontos kijelentést is tartalmazza, hogy a község lakosainak számára, városi jellegére, valamint az igen kiterjedt munkakörre tekintettel, kívánatosnak tartaná azt, hogy Szarvas nagyközségben községi adóhivatal szerv ezt essék, és az adóügyi teendőket a községi adóhivatalt vezető jegyző továbbra is önálló hatáskörben vezesse. Mezőőri költségek viselése. A mezőőrök javadalmazásával járó költségeket a mezőőri törvény értelmében, nem a háztartási alapnak kell viselni, hanem azt az érdekelt birtokosokra kell áthárítani. A mezőőröket tényleg a városi pénztárból kell kifizetni, ezt azonban csak előleg alakjában tehetik. A kivetésnek a földadó alapján azonos kulcs szerint kell történni. A fentieket mondotta ki a belügyminiszter Gyula város 1929. évi költségvetésére vonatkozóan felmerült észrevételeinek során. A magyar vasutak autóközlekedési vállalata (Mavart) a folyó évi szeptember hó 1-én Szarvas és Békéscsaba között a kereskedelemügyi miniszter által adott ipar- engedély alapján járatait megindította. A nevezett vállalat a kereskedelemügyi minisztertől újabban azt kéri, hogy járatait a bé- késcsaba-gyulai vonallal egészíthesse ki, amely esetben a végállomás a gyulai törvényszéki épület előtt lenne. A keresk. miniszter a kérvényt a vármegyéhez, véleményezés céljából leküldötte. Az Élőviz csatorna kikotrása. Békés község képviselőtestülete átirt az Alsó Fehér-körösi ármentesitő társulathoz, hogy mivel a békési Élővíz csatorna az évek folyamán belekerült hordalék folytán nagyon eliszaposodott, úgy hogy valóságos kisebb szigetek képződtek a vízben, továbbá, mert a helyzet szépészeti szempontból kifogásolható, és végül a partok biztosítása céljából is a meder alapos kikotrása indokolt, ezért megkereste a képviselőtestület az Alsó-Fehér-körösi ármentesitő társulatot, hogy a kikotrásra vonatkozó kérelmét mielőbb teljesítse. Fásítási szabályrendelet Az 1923. évi XIX. t.-c. értelmében minden törvényhatóság köteles a gazdasági fásításoknak, a szomszéd birtokossal közös határon való végrehajtásáról szabályrendeletet alkotni. A föld- mivelésügyi miniszter a szabályrendeleti mintát abból a célból, hogy valamennyi törvény- hatóság egységes elvek szerint készítse el a szabályrendeletet, minden vármegyének megküldötte. Ezen szabályrendeleti tervezetnek főbb intézkedése az, hogy minden föld- tulajdonos köteles az egytagban 50 kát. holdnál nagyobb szántóföldjét vagy legelőjét, vagy 20 kát. holdnál nagyobb rétjét
