Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-10-05 / 41. szám
474 — vagy kaszálóját, valamint a tanya belsőségeit, fasorokkal beszegélyezni. A tulajdonos azonban jogosítva van fasorok helyett, a beszegélyezendő földbirtokán, vagy ennek egy részén erdőt is telepíteni. Gyula megyei városnak a képviselőtestületi tagok számáról, a választókerületekről és az egyes választókerületekre eső tagok és póttagok számáról szóló szabályrendeletét a belügyminiszter felülbírálta. — Köztudomású, hogy a képviselőtestület első Ízben 120-bm állapította meg a képviselőtestületi tagok számát, mivel azonban ezt a belügyminiszter nem hagyta jóvá, a képviselőtestület másodízben a képviselőtestületi tagok számát 80 bán állapította meg és ennek folyományaképen újból részletezte az egyes választókerületekben választandó képviselőtestületi tagok és póttagok számát, amelyet a törvényhatóság is jóváhagyott. A belügyminiszter azonban Gyula városának kérdéses szabályrendeletét ilyen formában nem hagyta jóvá és figyelemmel arra, hogy a szabályrendelet jóváhagyása igen sürgős, most már maga állapította meg a szabályrendelet főbb intézkedéseit. Ezek szerint Gyula város képviselőtestületi tagjainak száma sem 120, sem 80, hanem csak 64 lesz, akiknek fele virilis, fele pedig választott. Ennek megfelelően a 32 választott tag közül a második kerület 8, a többi kerület egyenként 6—6 rendes és megfelelő számú póttagot választhat. A belügyminiszteri leirat szerint a miniszter azért határozott a fenti értelemben, mert ha a képviselőtestületi tagok létszáma 80 maradt volua, úgy csak 316 választóra jutott volua egy képviselő, pedig a törvény csak minden 400 választó utáu enged meg egy egy képviselőtestületi tagot. Mivel pedig a jelenlegi kép viselőtestületnek 100 választott és 100 virilis tagja van, ezért Gyula város képviselő- testületi tagjainak 146 al csökken, vagyis az uj képviselőiestületben a képviselőknek 32°/0 a fog csak a jövőben működni. Körirat a vármegyén. Veszprém vármegye megküldötte köriratát, amelyet a miniszterelnökhöz intézett az általáuos súlyos gazdasági helyzet feltárása mellett annak orvoslási érdekében. — A felirat különösön azt nehézményezi, hogy a pénzintézetek épen most, a legnehezebb viszonyok közepette hirtelen, a kölcsönök tekintélyes részének visszafizetését követelik és sürgetik ügyfeleiktől. Ez az érthetetlen eljárás a budapesti nagy b trikóktól indult ki, amelyek maguk is f-lmondják a nyújtott hitelek egy- részót és vidéki fiókjainak és a velük összeköttetésben levő vidéki pénzintézeteknek hasonló utasítást adnak. A bankoknak az az eljárása legnagyobb mértékben ellenkezik a köz- gazdasági élet törvényeivel és feltétlenül közgazdaság ellenes, mert hiszen épen most a legrosszabb viszonyok között vonja meg a segítséget a mezőgazdaságtól, épen akkor, midőn az egész országnak érdekében hazafias kötelessége lenne, a megfelelő hitel segítségével annak támogatására sietni. Felkéri ezért a kormányt, hogy az egész tekintélyének lat bavetésével úgy a magyar nemzeti banknál, mint a többi nagybankoknál járjon közbe, a kifogásolt eljárás megszüntetése érdekében. Gazdasági miiukástoborzási engedély. A szentlőrinci járás főszolgabirája Leszkó András békéscsabai lakos részére toborzási engedélyt adott, mely szerint Mándy Sándor pusztaszentlőrinci bérgazdaságai részére f. évi október első felétől november 20-ig Békésvármegye területéről 60 munkást toborozhasson. (22572 —1929. ikt. sz) Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Gyula, Békés, Csorvás, Endréd, Gyoma, Mezőberény, Öcsöd, Szarvas, Újkígyós. Veszettség: Békéscsaba, Gyula, Békés, Szarvas. Takonykor: Köröstarcsa. Ragadós száj- és körömfájás : Békés, Csorvás. Lóriikkor: Gyoma. Sertésorbánc: Csabacsüd, Endréd, Gyoma, Mezőberény, Orosháza, Szarvas. Sertéspestis: Békéscsaba, Gyula, Békés, Füzesgyarmat, Gyoma, Gyulavári, Köröstarcsa, Öcsöd, Szarvas, Szeghalom, Vésztő. Baromfikolera : Endréd, Gyoma. ___ Ny omatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1929.
