Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-09-30 / 40. szám

— 456 — portalanítását megoldják. A kereskedelemügyi miniszter leirata szerint a porképződés nem csak a közlekedést veszélyezteti, hanem a gümökor terjedésének nagybani elősegitője. Ezért támogatja a népjóléti minisztert az utak közveszélyes porképződésének megaka­dályozására s igy a tüdővész leküzdésére irányuló törekvésében is. Kormányzati pro- grammja lesz tehát a kereskedelmi minisz­ternek ennek a feladatnak sikeres megol­dása. Hogy ezen programra részleteit meg­állapíthassa, adatokat kér az áliamépitészeti hivataltól, amelyek alapján a szóbantorgó munkák kerete és költségei megállapíthatók legyenek. Közigazgatási bíróság döntése a vár­megyei legtöbb adótfizetőket választók ügyé­ben. A vármegye igazoló választmánya a vármegyei legtöbb adótfizetőket választók sorából kihagyta a gyulai r. kath. egyház lelkészét. A közigazgatási bíróság beadott panasz folytán a vármegyei igazoló választ­mány határozatával szemben elrendelte, hogy dr. báró Apor Vilmos a választók közzé, ha adója megüti az előirt mértéket, feltétlenül telveendő. Indokolásában kimondotta a bíró­ság, hogy jogszabály az, hogy a földadót, ha a földbirtok tulajdonát haszonélvezeti szolgalom terheli, a haszonélvezőre kell ki­vetni. Az általuk haszonélvezett földek után a földadót még akkor is ki kell vetni, ha a javadalom céljaira átengedett földek után járó földadó viselésére az egyházi alkotmány szerint kötelezve vannak, vagy azt szerző­désileg magukra vállalták. Ebből következik, hogy panaszos plébános az általa fizetett földadónak jogilag alanya, miért is a pa­nasznak helyt kellett adni. Tánemilatságek iránti kérelmek bélyeg- illetéke. A vármegye alispánjának felterjesz- .tésére egy konkrét eset kapcsán a belügy­miniszter kijelentette, hogy a táncmulatsá­gok, hangversenyek stb. engedélyezése tár­gyában benyújtott kérelmek után csak a 163600 — 1926. P. M. sz. pénzügyminiszteri randelet (Megjelent a Belügyi Közlöny 1927. évi 1-ső számában) 62. §. 4. pontja enge­délyezés esetén az 5. pontja szerinti bélyeg­illetéket is kell leróni. Harcszerfi lövészet A békéscsabai hon­véd állomásparancsnokság értesíti a várme­gyét, hogy a gyulai vámőrszakasz folyó hó 26-án reggeli 6 órától délután 10 óráig a békéscsabai alvégi legelőn harcszerü lövé­szetet tart. A felállítandó biztonsági őrök utasításának, mindenki eleget tenni tartozik. Kinevezés. A pénzügyminiszter dr. Kar­dos József szeghalmi ügyvédet az 1929 —31. évre alakult adófelszóiamlási bizottság elnö­kévé, a szeghalmi járásba kinevezte. Hivafaivizsgálat. A vármegye alispánja e hét folyamán Szarvas és Békéssámson községekben tartott hivatalvizsgálatot és utóbbi helyen megtekintette a vármegye hozzájárulásával a békéssámson—orosházi th. utón épült Szárazéri fahidat is. A gyopáros fürdő Időszaki távbeszélő­vel egyesitett és a postatakarékpénztár köz­vetítő hivatalaként is működő postahivatalt, a szegedi postaigazgatóság szeptember 15- én beszüntette, Munkástohorzás A sárbogárdi járás főszolgabiráj Bendren János tótkomlósi la­kosnak engedélyt adott arra, hogy Barta Andor jakabszálási bérgazdasága részére 1929. szeptember 20-tól október 31-ig 70 akkord munkást Békésvármegye területén toborozhasson. Ragadós állatbetegségek: Lépfetie: Endrőd, Gyoma, Körösladány, Mezőberény, Öcsöd, Újkígyós. Veszettség: Békéscsaba, Gyula, Békés, Szarvas. Takonykor: Köröstarcsa. Ragadós száj- és körömfájás: Csorvás. Lóriikkor: Gyoma. Sertésorbánc: Csabacsüd, Endrőd, Gyo­ma, Mezőberény, Orosháza, Öcsöd, Szarvas. Sertéspestis: Békéscsaba, Gyula, Békés, Békéssámson, Füzesgyarmat, Gyulavári, Kö­röstarcsa, Öcsöd, Szarvas, Szeghalom, Vésztő Baromfikolera: Endrőd, Gyoma. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1829.

Next

/
Thumbnails
Contents