Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-10-05 / 41. szám

XXXII. évfolyam.

Gyula, 1929. október 5.

41-ik szám

Békés- íjjt vármegye

Hivatalos Lapja

I! Szerkeszti: Dr. PÁNCZÉL JÓZSEF, I!

Megjelenik hetenkint egysaer. várm. II. főjegyző, Kiadja: A vármegye alispánja.

tb. főjegyző.

Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország !

77 - 1929. eln. sz. Békésvármegye alispánjától.

Tekintetes Törvényhatósági Bizottság!

A vármegye közügyéiről és a folyó évi május havi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t.-c. 68. §-ának s) pontja értelmében a következőkben terjesztem elő :

I. Közegészségügy.

A közegészségügyi viszonyok a múlt év hasonló időszakához viszonyítva jóval kedvezőbbek voltak, mert a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 1283-al volt kevesebb.

Mig ugyanis az 1928 évi május 1-től október hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban beteg volt 1613 egyén és meghalt 185, vagyis 11%) addig az 1929 évi május hó 1-től október hó 1-ig terjedő idő alatt heveny fertőző bajban megbetegedett 330, meghalt 35, vagyis 10% Ezenkívül nyílt tuberculosisban beteg lett, a bejelentések szerint 236 és meghalt 221.

A jelentést magában foglaló időszak alatt különben a heveny ragadós bajok közül előfordult:

megbetegedéssel halálozással

a) diphtheria 95 11 (11%)

b) scarlatina 57 4 ( 7%)

c) kanyaró 88 — —

d) hasihagymáz 126 10 ( 7%)

megbetegedéssel halálozással

e) szamárköhögés

33

2

( 6%)

f) gyermekágyi láz

7

2

(28%)

g) vérhas

15

4

(26%)

h) gyermekbénulás

' 3

1

(33%)

i) tetanus

4

1

(25%)

j) malária

1

—

k) bárányhimlő

1

—

—

Összesen : 330 35 (10.6%)

Az ismertetett adatok szerint az uralkodó heveny fertőző baj a hasihagymáz volt, amely egymaga valamennyi heveny fertőző bajban történt megbetegedésnek több mint */3 át adta. Evről-évre ismétlődő jelenség, hogy a hasihagymáz az ősz beköszöntével halmozottan és elterjedten mutatkozik a vármegye területén. Már ebben az évben is a vármegye 14 községében lépett fel, halmozottan azonban csak Békéscsabán és GyulánLefolyása különben igen szelíd, ameny- nyiben a halálozási százalék 7 volt. A diph- teriások csekély emelkedése mellett tetemesen fogyott a scarlatinások, a kanyarósok és a szamárköhögősek száma. A köztisztaságot a beérkezett hatósági jelentések mindenütt kielégítőnek mondják.

A trachomások száma apadó. Ez az örvendetes eredmény Endrőd községben is